Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)

Nagy Czirok László: A lótenyésztés múltja és jelene a Kiskunságon

tereléssel sok bajuk volt, kivált amíg a lóállomány meg nem szokott, mert a ménes gyorsan mozog. A tilalmasabb oldalon is lóhátról forgatták. A ménes hátulját nem kellett követniök, csak előtte és oldalról. A legeltetés közbeni terelést megcsapásnak nevezték. Ha valamelyik lovat v. csikót ki kellett fogni a többi közül, árkányt használtak. Kivetéskor a kötél vékonyabb vége maradt a csikós kezében. így a lovat /csikót/ felkötőfékezhették. Ha 10 óra körül a ménes fölivott, megfeküdt a kutkörülj ez volt a delelő

. Kurta-ménesek is voltak a tanyásgazdák magán legelőin. Ez is ridegtartás volt. így nevezték a nem istállón, nem kötélen tartott jószágot. A kurta-ménesekre adott lovaikért fübért fizettek a gazdák a nyári időkre. A kurta-méneseket állandóan, s még a múlt század középső idején is tilalmazta a hatóság. Idevágó levéltári adataink; 1794. Kurta-barmok a közönséges baromra hajtassanak.

6 1800. Kurta-barmok tartása tilos. 8 1806. Kurta-barmok tartása meg ne engedtessen. 1817. Kurta-barmok tartása tilostik.

9 1834-ből ezeket olvastuk a város levéltárában; tt

A Kerületeknek előbbi közrendelései szerént csupán a fejős Teheneknek külön legeltetése...egyes Birtokosoknak Tanyái foldjők helyheztetéséhez képpest engedtetvén meg, minden egyéb Kurta Barom neve alatt külön legeltetni szokott falkának tartása a megyebeli lakosoknak...hogy a Kurta Barmok el szaporodásából támadott, a' köz bátorságot nem kevéssé meg háborító veszedelmek el hárittassanak - megtiltom -, mely hasznos Köz Intézetnek meg újítása mellett fejős Teheneken kívül, mellyeknek gondviselésére egy gyalog ember is elegendő - minden egyéb Kurta Barmoknak tartása keményen el tiltatik, s ennek következtében el rendeltetik) hogy a kurta