Forrai Ibolya szerk.: Egy pesti polgár Európában - Negyvennyolcas idők 3. (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 6; Budapest, 2000)
GIERGL HENRIK ÜVEGMŰVES ÖNÉLETÍRÁSA, ÚTIJEGYZETEI ÉS NAPLÓI 1845-1865 - Utazásom leírása és naplóm 1845, 46 és 47/48 három esztendejében (Ford.: Gelley Andor) - Első rész
Az Aréna mellett áll a főőrség újonnan épült épülete. Ez valamelyest hasonlít a pesti Nemzeti Múzeumra. — Ettől balra van egy régi nagy kastély, amely üresen áll, és csak művészeti kiállításokra használják. Ez a 3 épület 3 oldalról, és egy szép házsor a negyedik oldalról övezi a Piazza Bra'-t, esténként itt promenádozik az előkelő világ. - Innen az egykori városfal egy hatalmas kapuján át jut az ember a Corsóm. -1 Az egyik legszebb templom a hatalmas Szent Anasztázia-templom, mely újgörög és német [li/53] stílus keverékél>en épült. Építését 1260-ban kezdték el. A templom előtt 3 lépcsőfokkal magasabban fekvő tér van. Belseje rendkívül nagyszerű és tetszetős, 3 hajóból áll; - a főhajó és a kereszthajók 80 láb magasak és 31 láb szélesek, a mellékhajók 52 láb magasak és 16 láb szélesek. A templom teljes belső hossza 272 láb. - Szép a 2 szenteltvíztartó, melyet 2 rongyos, púpos, színes márványból szépen kifaragott alak tart a hátán. A templom nagyon gazdag freskókban is. Még egy csomó templomot látogattam meg, ezek közül az egyik, amelyik a Milánói kapu közelében áll, a leglátványosabb. Külseje arab-gótikus stílusban épült. A portál 2 márványoszlopon nyugszik, melyeket 2 oroszlán hord a hátán. - Ez a templom egészen különleges, mert 2 egymásra épült templomból áll. - A templom közepén mindkét irányba 19 lépcsőfokon lehet az altemplomba lemenni, amely egészen egyszerű. A két lépcső közül egy ugyancsak 19 fokú pompás lépcsőn jut az ember a felső templomba. - Innét egy oldalajtó vezet az udvarra, melyet egy folyosó vesz körül, melynek tetejét 100 kis márványoszlop tartja. — Egy másik templomban boltozatos mennyezet helyett egyszerű fedélszéket figyeltem meg, amely azonban nagyon szépen díszített volt. — Nagyon szép uteái és terei vannak Veronának, sok palotája is van. Sok házat freskókkal díszítenek, azonban régiségük és az időjárás miatt sok közülük már felismerhetetlenné vált. Abban az utcában, hol Carl lakik, egy király nagyon érdekes sírja látható, melyet díszes vaskerítés vesz körül. Ehhez közel van a Piazza Signori, melyet nagy kőlapok fednek; - és a Piazza Erba, a zöld tér, melyen a hetipiacot / tartják. A tér közepén szökőkút áll, és a végén egy nagy [U/54] oszlop, melyekhez egykor 4 dogét kötöztek fel. Itt Veronában a kereskedők kirakatait is rangosabbnak láttam, mint Mantuában, sok üzletben már gázvilágítás is van. Forgalmasabbak az üzletek, élet van az utcákban. Láttam 5-6-7 emeletes házakat, csak 2-3 ablak szélesek, ezek toronyként állnak az alacsonyabbak közt. Délután Car/lal az erődítmények mentén a magaslatokra mentem, ahol megtekintettem a citadellákat, amelyek a városra és környékére vigyáznak. A kilátás innét egyedülálló, az egész várost látni és a szem követheti a messzire kanyargó Etsch folyót. Láttam a havas csúcsú, felhőkig emelkedő Montebaldói, amely a napsugártól aranyosan csillogott. Veronának 3-4 színháza van, egy opera, egy színház és a többi bábszínház. Este az operában voltam, ahol a Luigi Rolla" operát és a Zaida balettet láttam, mindkettő kiválóan szép volt. A nézőtér alaprajza haranghoz hasonlít és a páholyok lépcsőzetesen emelkednek egymás fölé, mégis ami a nézőteret illeti, nekem az újabb mantuai jobban tetszett, ez már régi. Mivel Louis csak másfél napig maradt Veronában, és pénteken 1 órakor utazott vissza, pontosabban Legnagóba, hogy meglátogassa az ottani tiszteket, az egész délelőttöt Cárinál töltöttem, mielőtt búcsút vettem. A következőkben állapodtunk meg. Mielőtt az idegen olasz városokba mennék, előbb Milánót, Comól, Velencét és általában a Lombard-Velencei Királyság városait keresném fel, i( Federico Ricci (1809-1877) operája Salvalore Cammarano szövegére.
