Forrai Ibolya szerk.: Egy pesti polgár Európában - Negyvennyolcas idők 3. (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 6; Budapest, 2000)

GIERGL HENRIK ÜVEGMŰVES ÖNÉLETÍRÁSA, ÚTIJEGYZETEI ÉS NAPLÓI 1845-1865 - Utazásom leírása és naplóm 1845, 46 és 47/48 három esztendejében (Ford.: Gelley Andor) - Első rész

Az itáliai lakatosok, épületasztalosok és üvegesek még nagyon elmaradottak, munkájuk sok kívánnivalót hagy. Nálunk így csak száz év előtt dolgoztak. Ami a lakatosokat illeti, munkáik igen közönségesek és egyszerűek, így pl. a zárak, pántok, horgok az ajtókon olyan durvák, mint amilyenek nálunk a padlás- vagy pinceajtókon vannak, olyan rések képződnek, hogy zárt ajtók és ablakok mellett egy kis tárgyat át lehet csúsztatni, szerencsére a telek enyhék. ­Az üvegeseknek kirakatuk sincsen, csak az ajtókhoz támasztva, azok előtt áll néhány beüvege­zetlen ablakkeret. Csak közönséges üveget lehet kapni náluk, luxuscikket a porcelán- és edény­üzletekben lehet vásárolni. Az ablaküvegek itt ólomkerettel készülnek, gitteltet nem láttam. Még a legszebb üzleti kirakatok ablakain is fakeret és politúrozott osztólécek helyett csak széles, sárgára mázolt ólomsávot látunk, és az elegáns szobák ablakai, kávéházak vagy vendéglők lejá­rati ajtai is gyakran ólomba foglalt kis darabokból vannak összeállítva. Az olasz táblaüveg is olyan rossz minőségű, hogy ritkán látni olyan üvegtáblát, amely nem vak, vagy nincs elszínezöd­[U/381 ve. Luxusra nem sokat adnak, sok boltosnak, róíösnek kirakata sincs, árujukat csak az / ajtók mellé akasztják. A fűszereseknél csak drótrács van kolbászaik, sajtjaik stb. előtt. — Nagy festmé­nyeken és rézkarcokon egyetlen nagy üvegtábla helyett 4 kis üveglapot is láttam, melyeket közé­pen egy sárgaréz rozetta fog össze, s ez sokszor el is takarja egy, a képen ábrázolt alak fejét. ­A kávéházak nem olyanfényűzóek, mint Bécsben vagy Pesten, a földszinten csak 1-2 szobá­juk van, a biliárd- vagy játékszobák az emeleten vannak. Újság sincsen mindenütt, és azok is csak olasz nyelvűek. Sütemény vagy szokás szerint kemény zsemlye (panetta), fánk és más va­jas sütemény kapható. A kávé ára csak 3 krajcár. - Minden német, amikor először kávét iszik Itáliában, alig tudja nevetését vagy csodálkozását elfojtani - és azt kell hinnie, hogy a Marqueur 29 vagy kétségbeejtően feledékeny, vagy teljesen elment az esze. Velem is így történt. Rendeltem egy kávéházban egy Café bianco-i, és nem kevéssé csodálkoztam, mikor a Mar­queur egy üres csészét tett elém, s mellé egy egész kosár süteményt. Először nem tudtam, mit jelentsen ez. Egy türelmetlen vendég talán meg is kérdezte volna: talán bolondnak tart?! Én csak azt gondoltam, majd úgy fizetek, ahogy kiszolgálnak, és vártam még egy darabig. Végre jött a Marqueur, mindkét kezében egy kis bádogkancsóval és először kávét öntött a csészébe; s ha nem kiáltottam volna idejében, hogy basta,^ ostobaságában tovább öntötte volna, míg ki nem folyik a csészéből; meggondoltam magamat, és csak feketekávét ittam. — A játékkártyák egészen mások, mint nálunk - nagyon hosszúak és a következő 4 ábra van rájuk festve: kerek pénzérmék (medaillonok), kardok, vázák' ]] és botok. ­A vendéglőkben is sok még a kívánnivaló, és mint már többször említettem, a konyha és az ét­(U/39J terem egy helyiségben van. Bár ez inkább csak a kis / városokban van így, de a nagyobbakban is legalább keresztül kell menni a konyhán — hogy az étterembe jussunk. Egyik nap az itteni legjobb éttermek egyikébe mentem, melynek neve A 3 oszlophoz, és itt történetesen nem kellett a kony­hán átmennem. - Meglehetősen sokáig vártam a pincérre, aki még mindig nem jött, közben a fa­lon függő képeket nézegettem. Egyedül voltam a szobában. Végre hallottam, hogy jön, de be sem nézett az ajtón, hanem kívülről bezárta, abban a hitben, hogy senki sincs a szobában. Mikor ko­pogtattam és kiáltottam neki, hogy talán ételt hozna nekem, kinyitotta az ajtót és egészen megrö­könyödve 1000-szer bocsánatot kért; — azt kellett hinnem, hogy vagy ennyire ritka itt a vendég, vagy itt először fel kell keresni a vendéglőst, és be kell jelenteni, hogy itt van az ember. ­29 Pincér (francia). 30 Elég! (olasz). ' ' Pontosabban: serlegek, 1. pl. Zsoldos Benó': A játékkártya és története, Gondolat zsebkönyvek, Budapest, 1980.

Next

/
Oldalképek
Tartalom