Forrai Ibolya szerk.: Egy pesti polgár Európában - Negyvennyolcas idők 3. (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 6; Budapest, 2000)

GIERGL HENRIK ÜVEGMŰVES ÖNÉLETÍRÁSA, ÚTIJEGYZETEI ÉS NAPLÓI 1845-1865 - Utazásom leírása és naplóm 1845, 46 és 47/48 három esztendejében (Ford.: Gelley Andor) - Első rész

Egy és más különböző olasz szokásokról Mantuában még sok templomot látogattam meg, de ezek kicsinyek és jelentéktelenek. ­7 vagy 8 közülük, a használaton kívüliek és a legrosszabb állapotúak most széna, szalma vagy egyéb áruk tárolására szolgálnak. - A papok öltözéke Itáliában a következő: fekete kerek ka­lap, 3 oldalon felhajtott széles karimával, fekete, térdig érő nadrág, fekete harisnya, fekete cipő nagy fehér csattal; reverenda helyett közönséges kabát és télen fekete nagykabát. Ezek a papok nem otthon étkeznek, mindennap vendéglőben láttam ebédelni őket. — Már a papi pá­lyára készülő fiatal fiúkat is így öltöztetik — sokszor láttam őket az utcán játszani, szaladgálni és fiatal papok szokása szerint hógolyózni. — Minden templom kapuján kívül egy kis harang van, ezzel csengetnek a szentmise kezde­tekor, — és / ekkor néhány öreg siet be a templomba, nehogy valamit is elmulasszanak a mi- [U/40] séből. — Leginkább az orgonajáték tűnt fel nekem a misénél, mert itt a játszott darabok nem felemelő és áhítatos dallamok voltak — hanem különböző zeneműveket játszanak, néha is­mert operákból is részleteket andante, adagio, allegro-t stb., egynémelyikre pompás né­gyest lehetett volna táncolni. A mise végén többnyire induló hangzik fel. - A templomszolga leginkább a székek kiosztásával van elfoglalva - ha egy hölgyet lát belépni, azonnal széket hoz neki, amiért rendszerint egy néhány centesimówal jutalmazzák. Ennek a széknek olyan formája van, mintha két szalmaszéket támlájával egymásnak fordítanánk, — a egyik oldalra le lehet ülni, a másik oldal olyan alacsony, hogy csak térdelni lehet. - (1. 4. ábra.) — Több templomi szertartást láttam, amelyeket eddig egyáltalán nem ismertem; és elmondták ne­kem, hogy Krisztus feltámadását nem este, hanem délelőtt - és Nagypénteket nem a szentsír állításával, hanem körmenettel ünneplik. — Egyik nagyon esős vasárnapon a lakásunkhoz legközelebbi templomba mentem. Éppen nagymise volt, és a pap az oltárnak hátat fordítva olaszul olvasta fel az Evangéliumot. Közvetlenül utána tartott szentbeszédet, ez alatt a mi­nistránsok leültek. Ezután a mise további részei következtek, és a mise vége felé meggyúj­tották az összes gyertyát, amelyeknek addig csak egy része égett; miközben a népnek felmu­tatták az Oltáriszentséget. — A gázlámpák Mantuában nagyon jók, de mindenki igyekezzék éjfél előtt hazatérni, mert akkor eloltják őket; - ez pedig többnyire nem lehetséges, mert a színházi előadások 12 óra kö­rül érnek véget. - Hosszú rudakon függenek, amelyek az utca közepéig benyúlnak, de nappal­ra a házfalakhoz visszahajlítják őket. Ezek fényszórók, igen erős a fényük. Nekem sokszor igen jó szolgálatot / tettek; mivel vasárnap esténként az András-templomban tartott vecsernye után [U/41] rendszerint egy ilyen lámpa alá álltam az árkádok alatt, ahol a szép, vasárnapira kiöltözött leá­nyoknak az ilyenkor zsúfolt templomból jövet el kellett haladniuk. Ez volt a legjobb megfigye­lési pontom, és így a legjobb megvilágításban láthattam a sétáló olasz nőket. Itáliában az a jó, hogy az embernek nem kell a szép nem kalapja alá bekukucskálnia, mint Németországban, mert itt ilyet nem viselnek; - szép frizurájukat csak fekete fátyol fedi - szép profiljukat nem rejti el szemünk elől egy irigy, selyemmel bevont papondekli. — Egészen különösek és sajátosak a kocsifajták. A legtöbb kocsi csak 2 kerekű, — kivéve a fiá­kereket, de ezeket rendkívül ritkán látni, továbbá az urasági kocsik (többnyire határok) és még egy, amely olyan lapos, mint a szobapadló, ökrök húzzák. - Majdnem minden háztartásnak van ilyen kordéja, szép és könnyű építésűek, azt gondolná az ember, hogy 1 eentnert 32 sem nyom­hatnak. Két nagy kerekük van, ezek között egy székszerű ülés van egy személy, a kocsis szá­50 kg-ot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom