Forrai Ibolya szerk.: Egy pesti polgár Európában - Negyvennyolcas idők 3. (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 6; Budapest, 2000)

GIERGL HENRIK ÜVEGMŰVES ÖNÉLETÍRÁSA, ÚTIJEGYZETEI ÉS NAPLÓI 1845-1865 - Napló. Első könyv (Ford.: dr. Györgyi Gézáné Zámor Magda)

Zöldjét, szépségét, illatát, De a fenséges havas tájak A lelket mégis áthatják. A hó jó mélyen át volt fagyva, a napnak nem volt ereje, és így a havon áthaladva egyszer sem süppedtünk bele. A séta közben mindegyikünk megéhezett már emberül, Tüzet rakni is segítettünk, Az ebéd hamar elkészül. Itt sült hús sistergett a zsírban, Ott kolbász fó'tt a krumplival, Mint egy katonai táborban, Tán láttál ilyet valahol. A rakott asztaloknál ültünk, / A háziúr hozta a bort, Mindent megittunk és megettünk, Végül a tányér üres volt. Reisinger úr nagyon vidám volt, hiszen kedves, jó ember ő, és mindenkinek felajánlott egy kis darabot a kertből, Kívánság szerint művelhesse, ültessen bele, mit szeret, Virágot, ha így tartja kedve. Vagy az asszonynak zöldséget. Evés-ivás, és vidámsággal Hamar elszaladt az idő, A társaság estig ottmaradt, Míg végül a hold fel nem jő. Stolp költözik néhány hét múlva, Mások várják május havát, Egérke mondja vágyakozva: Óh, az a május! hol van hát? Élj boldogul, elég lesz ennyi, Sok csókot küldök Teneked, Talán annak is fogsz örülni, Ha nem látsz tőlem verseket. Heinriched /