Forrai Ibolya szerk.: Egy pesti polgár Európában - Negyvennyolcas idők 3. (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 6; Budapest, 2000)

GIERGL HENRIK ÜVEGMŰVES ÖNÉLETÍRÁSA, ÚTIJEGYZETEI ÉS NAPLÓI 1845-1865 - Utazásom leírása és naplóm 1845, 46 és 47/48 három esztendejében (Ford.: Gelley Andor) - Második rész

minden irányban keresztül-kasul bejártuk az utcákat, gyakran 3-szor vagy 4-szer is ugyanabba az utcába jutottunk; állandóan talpon voltunk, és legföljebb az étkezésekhez ültünk le. Egyórai utazás után értünk Weimarha. A thüringiai vasút festó'i vidéken át vezet, különösen az Erfurt és Halle közti szakaszon, az Ilm és a Saale völgyében. Egy ízben egy mély, sziklába vájt, függőleges falú szurdokon is átmentünk. A „Thüringer Hof'-ban szálltunk meg és a színházba mentünk, ahol a Lucretia Borgia"' operát nagyon jól adták elő. Az udvari páholyban ült a Szász-Weimar-Eisenach-i nagyherceg és menye, egy holland hercegnő. Weimar a SzászWeimar—Eisenach nagyhercegség fővárosa az Hm partján, kellemes vidéken, lakosainak száma 13 (XX). - Weirnarban lakott Göthe, Schiller, Wieland. Herder, és nevük ragyogásával örök időkre biztosították az egyébként jelentéktelen város hírnevét. — A város nevezetességei: a Szt. Péter és Pálnak szentelt, gót stílusban épült városi templom - a Jakab-templom, ez a város legrégebbi, 1168-ból származó épülete. A templom mellett fekvő temetőben van a híres Lucas Cranach sírja. — A hercegi kastély éppen olyan nagyszabású, mint amilyenje ízléssel épült. Az új Városháza a Piactéren, szintén gót stílusban épült. A Nagyhercegi Könyvtár a Park mellett. Weimar legszebb utcája az Esplanade. —I 591 Hétfőn, október 18-án reggel fél 9 órakor elhagytuk Weimart, és a vonattal Naumburg, Weissenfels, Merseburg és Halle mellett elhaladva Lipcsébe utaztunk. Az említett városokban nem akartunk leszállni, először: mivel takarékoskodni akartunk az idővel, és sietnünk kellett, hogy hamarosan Berlinbe érjünk - mivel félnünk kellett, hogy most, amikor a sok iparoslegény a nagyobb városokba tódul, esetleg nem kapunk télire munkát; - másodszor: úgy találtuk, hogy ezek a városok meglehetősen hasonlítanak egymásra, és egészen különös látnivalókat nem találhatunk bennük; — és harmadszor: azt a fontos felfedezést tettük, hogy pénzkészletünk már jócskán a vége felé jár!! Naumburg a Saale partján, barátságos völgyben fekszik, 12 000 lakosa van, élénk kereskedelemmel és szőlőműveléssel foglalkozó város. A város - Kotzebuenak abban az időben rendkívül kedvelt színműve: a „Husziták Naumburg előtt" által megörökített - ostromának emlékét, ahol a gyermekek könyörgése az ostromlókat rábírta az ostromzár feloldását a, ma is minden évben megünneplik július 28-án. egvházi emlékünneppel; - az iskolás gyermekek reggel ünnepi díszbe öltözve rendezett sorban és zenével vonulnak a templomhoz. A következő napok valóságos népünnepéllyé válnak. A Madárréten lévő Lövőház előtt, melyet egészen körülvesznek az árusok bódéi, folytatják a huszita emlékünnepséget. — Naumburg mellett nagy sóbánya is van. — (iaetano Donizetti operája.