Forrai Ibolya szerk.: Egy pesti polgár Európában - Negyvennyolcas idők 3. (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 6; Budapest, 2000)

GIERGL HENRIK ÜVEGMŰVES ÖNÉLETÍRÁSA, ÚTIJEGYZETEI ÉS NAPLÓI 1845-1865 - Utazásom leírása és naplóm 1845, 46 és 47/48 három esztendejében (Ford.: Gelley Andor) - Második rész

A nagyhercegi kastély a Paradephíz és Marktplatz között hatalmas, sok évszázad alatt épült épület. Árok veszi körül, e felett hidak vezetnek át, mint egy erődítményhez. Tornyában 28 ha­rangból álló harangjáték van, amely a salzburgihoz hasonlít. A nagyhercegi Palota a Loiiisenplatzon. A Fegyvertár hatalmas épület, régebben gyakorlóterem volt - melynek teteje valódi külön­legesség. Ez ugyanis 8 csavarral lecsavarható, és teljesen le lehet venni. — A Városháza nagyon régi épület. A régi és az új kollégium. A Rendek háza. A Pénzverde. A Színház 6 oszlopos portikussszal. Az udvari istálló, a nagyon szép Pályaudvar. Több kaszár­nya, az Árvaház, az Ipariskola, s í. t. A Ludwigsplatzon áll egy hatalmas oszlop, a Ludwigs­denkmal, tetején az elhunyt Lajos nagyherceg életnagyságnál nagyobb, bronzból öntött szobrá­val. Az oszlop belsejében csigalépcső vezet fel a tetejéig, a lépcsőkhöz egy, az oszlop mellett lévő csapóajtón át. egy pincén keresztül jut el az ember. ­Megnéztük a Bosquet-et, a város mellett fekvő, nagyon szép nagyhercegi kertet is.­Miután a várost keresztül-kasul bejártuk, délután fél hat órakor vonattal továbbutaztunk Frankfurt am Mámba, és a legnagyobb esőben érkeztünk az átellenben fekvő Sachsenhausenbe. Mivel már sötét volt, égtek / is az utcai lámpák - és mivel olyan nagyon esett, ezéit beteltünk az első fogadóba, de el- [U/223J gondolható, hogy milyen bosszúság! nem fogadtak be. — Ezért átmentünk a kőhídon Frankfurtba, és 3 fogadóban is megkérdeztük, hogy kaphatnánk-e szobát, én is, akárcsak Carl, szívesen fizet­tem volna akár egy forintot is; de mindenütt belenézlek vándorkönyvünkbe, s azt felelték: „Ha maguk iparoslegénvek, akkor a legényszállásra kell menniük, nem adhatunk maguknak szál­lást." A céhszállás iránti gyűlöletem tetőfokára hágott és erősen elhatároztam, hogy soha többé nem megyek legény szállásra, akármi történjék is. Most azonban nem volt más választásunk, mint hogy odamenjünk. Amíg a legényszállásig eltaláltam (még a tizedik megkérdezett sem tu­dott útbaigazítani), az egész városon keresztül kellett mennem, közben teljesen átáztam. ­A legényszálláson kétszer kellett a hagyományos „köszöntést" elmondanom; - és olyan ágyat kaptam, melyet talán már 3 hónapja sem húztak át. Mikor reggel mosakodni akartam, a korsóban piszkos vizet találtam, amelyben valaki kétségkívül már mosakodott, és amit a házi­szolga a lavórh6\ visszaöntött a kancsóba. Ezért vágyódtam annyira Franciaországba, ott mindennek vége szakadna. — A szállásvezető azt mondta, hogy itt kaphatnék munkát, de ezt nem akartam, így azután ajándékot sem kaphattam. ­Pénteken reggel elmentem CarlérX. aznap Frankfurtban maradtunk, és megnéztünk minden nevezetességet. ­Frankfurt am Main a németországi 4 szabad város egyike, és a történelemben is fontos sze­repet játszott. Frankfurt egyben a Szövetségi gyűlés székhelye, és a legforgalmasabb kereske­dővárosok egyike. Saját katonasága van, és saját pénzt veret. - A város vonzó, termékeny vi­déken fekszik, a Majna partján, amelyen kőhíd vezet át Sachsenhausenbe, ez Frankfurt / elő- [U/224J városa (ugyanolyan, mint Lerchenfeld). A hídon Nagy Károly szobra áll, vörös kőből. A város gázzal van világítva, 60 000 lakosa van. Utcahálózata szabálytalan, e tekintetben nagyon ha­sonlít Bécs belvárosához. — Templomai között az első helyen áll a gótikus stílusban épült Dóm, melyet még a Karolingok korában kezdtek építeni. A Plébániatorony a Dóm mellett ugyancsak a gótikus építőművészet kolosszális, de befejezetlen emléke. Következik a Szt. Pál-templom, amelyben most a német birodalmi gvűlés üléseit tartják, a Katalin-, Szt. Ijénárd-. Weissfrau és Miklós-\emp\om. -

Next

/
Oldalképek
Tartalom