KEMENCZEI TIBOR: DAS MITTELBRONZEZEITLICHE GRÄBERFELD VON GELEJ / Régészeti Füzetek II/20. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1979)
A geleji későbronzkori temető (kivonat)
A GELEJI KÉSŐBRONZKORI TEMETŐ (Kivonat) Gelej község határában, a Kanális dűlőben 1941-ben homokbányászás, majd leletmentő ásatás során 12 középsőbronzkori, a füzesabonyi kulturába tartozó temetkezés került a napvilágra. A lelőhelyen 1962-ben Kalicz Nándor és Patek Erzsébet 38 középsőbronzkori és 42 későbronzkori, a pilinyi kulturába tartozó hamvasztásos temetkezést tárt fel. A Kanális dűlőtől 180 méterre, északra, a Beltelek-dülőben a füzesabonyi kultura egy másik temetőjéből 21 sirt ástak ki. 1966-68-ban a miskolci Herman Ottó Muzeum végzett ásatást a Kanális dűlőben, amelynek során további 179 temetkezés került elő. Ebből 97 volt a füzesabonyi, 81 pedig a pilinyi kulturának hagyatéka. Előkerült egy rézkori, a bodrogkereszturi kulturához tartozó sir is. Az ásatások itt a füzesabonyi kultura népének teljes temetőjét feltárták. A füzesabonyi kultura népének jellegzetes temetkezési szokásainak megfelelően a Gelejen feltárt siroknál is szigorú szabályszerűség volt megfigyelhető, A Kanális dűlőben kiásott temetkezések közül 46-ban baloldalt, K-Ny-i irányban, zsugoritott helyzetben fekvő csontvázak voltak, mig 23 sir jobboldalt, Ny-K-i irányban lévő csontvázat tartalmazott. Az antropológiai vizsgálatok sajnos nem történtek meg, de a füzesabonyi kultura népének másutt feltárt temetkezései alapján különböző irányba, oldalra nemek szerint fektették az elhunytakat. A Kanális dűlőben az emiitettektői eltérő ritusu sirok is előkerültek. Baloldalt, zsugoritott helyzetben feküdt két, DK-ENy-i irányban négy, Ny-K-i irányban három temetkezésben lévő csontváz, mig jobboldalt, zsugoritott helyzetben, K-Ny-i irányban kettő, ENyDK-i irányban egy, DNy-EK-i irányban három, ENy-DK-irányban egy csontváz feküdt. Néhány sirban nem oldalt, hanem háton fekvő csontváz volt, de a lábak ezeknél is oldalra voltak hajlitva. Ilyen helyzetben K-Ny-i irányban kettő, Ny-K-i irányban három csontváz került elő. Egy sirban hason fekvő csontváz volt, iránya Ny-K. Különleges temetkezési szokások is megfigyelhetők voltak a Kanális dűlőben feltárt siroknál. Koponyatemetkezés négy sirban fordult elő. Ezek közül a 20. sirban három koponya volt. A sirt a temetkezés után rövid idő elteltével dúlták fel, s még két koponyát dobtak a sirgödörbe. Az 53. sirban az edények mellett egy állkapocs, a 131. és 150/A sirban egy-egy koponya volt. Egy sirgödörben hét esetben feküdtek két egyénhez tartozó csontvázrészek. Ezek közül a 151. sir kétségtelenül bolygatatlan volt. A többi kettős temetkezés mindegyikét megbolygatták. 16 olyan sirgödör volt a temetőben, amely csak edényeket tartalmazott. Ezek jelképes sirok lehettek. Jelentős volt a bolygatott sirok száma. 37 temetkezést bolygattak meg nem sokkal a temetés után. Egyrés züket valoszinüleg kirabolták. A bolygatás másik oka, a kettős temetkezéseknél, az utólagos temetés lehetett. Egyes esetekben kifejezetten kultikus oka lehetett a sirgödör újbóli kiásásának. Erre gondolhatunk a három koponyát tartalmazó 20. sirnál. A feltárt sirok között 25 volt a gyermektemetkezés. A sirgödrök mélysége szerint a felnőtt és gyereksirok között különbségek voltak. Mig az előbbiek mélysége 10-115 cm között mozgott, addig a gyermeksiroké 5-70 cm Között volt. Edénymellékleteket a mélyebb gyereksirok tartalmaztak. A mellékletnélküli felnőtt temetkezések is csekély mélységű ek voltak (10-45 cm), mig a több melléklettel ellátott, gazdagabb sirok mélyebben feküdtek. (30-115 cm). A sirgödrök eltérő mélysége valoszinüleg az elhunytak társadalmi különbségét mutatja, A temetkezésekből előkerült mellékletek nagy részét edények alkotják, a ruházathoz tartozó, vagy ékszerként viselt bronztárgyak száma viszonylag kevés. A sirok többségé43
