KEMENCZEI TIBOR: DAS MITTELBRONZEZEITLICHE GRÄBERFELD VON GELEJ / Régészeti Füzetek II/20. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1979)

A geleji későbronzkori temető (kivonat)

ben egy melléklet volt (29 temetkezés), jelentós még a két (19 sir), illetve három (18 sir) tárgyat tartalmazó temetkezések száma is. Az ennél több melléklettel eltemetettek száma már sokkal kisebb (négy melléklettel 11, öt melléklettel 6, hat melléklettel 3, hét melléklettel 1, kilenc melléklettel 1 sir). Jelentős még a mellékletnélküli sirok száma (31), ezek egy részét viszont kirabolták, megbolygatták. A leggyakrabban sirbahelyezett tárgyak a kis bögrék, korsók, tálak voltak. Ezeken kivül más kerámiatipus jelentéktelen számban fordul elö a temető leletei között (fazékalaku edények, kis csörgő). Néhány sirból olyan egyforma edények kerültek elő, amelyek egy fazekas egyszerre készitett termékei lehettek. Nyilvánvalóan temetési célra készültek ezek. A kerámiával való temetkezési ritushoz tartozik az edényeknek peremmel lefelé forditása. Négy korsó, nyolc tál és egy fazék volt ilyen helyzetben. Néhányszor az ujjcsontok között voltak bögrék. Ezekbe az elhunyt számára italt tehettek. Hat bolygatatlan sir földjében edénytöredékek voltak. Ezeket a temetés során dobhatták a sirgödörbe. A bronztárgyak között legnagyobb számban a tük szerepelnek. Ezek általában a viseletnek megfelelő helyen kerültek elő, s a vállnál foghatták össze a ruhát. Egyes esetekben a ruházattól függetlenül is elhelyeztek az elhunyt mellé tűket. Gelejen a másik, a Beltelek-dülóben feltárt temetőrészben megfigyelt temetkezési ritus megegyezik a Kanális dűlői sirokéval. K-Ny-i irányban, baloldalt, zsugoritott helyzetben tiz, Ny-K-i irányban jobboldalt öt csontváz feküdt. Egy volt jobboldalt, de K-Ny-i irányban. Egy sir EK-DNy-i irányban, baloldalt fekvő csontvázat tartalmazott. A bronzkorban három sirt bolygattak meg. Jelképes sir volt, azaz csak edényeket tartalmazott három temetkezés. Egy sirban háton, egyben hason fektetve temették el az elhunytat. A sirokban talált tárgyak száma nagyjából egyenletes elosztást mutat. Egy kiemelkedő gazdagságú sir volt, amelyből 21 tárgy került a napvilágra. A sirgödör alján peremmel lefelé forditott edény négy esetben fordult elő, kétszer tál, kétszer korsó. Sirgödör felett egy esetben volt bögre. A viseletnek megfelelően a felkarcsontnál háromszor kerültek elő bronztük, de volt egy jelképes sirban is. Ruhaujjat diszithettek a 31. sirban a jobb és bal csuklónál talált b ronzpitykék. A Gelejen feltárt középső bronzkori temetkezések kerámialeletei között a forma, diszités alapján összesen 40 edénytipust különböztethetünk meg (korsók, bögrék, csészék, tálak, fazékalaku edények). Ezek egyrésze azonos a füzesabonyi kultura temetőiből ^Hernádkak, Megyaszó, Pusztaszikszó, Bodrogszerdahely - Streda nad Bodrogom) ismert kerámiaformákkal. Igen sok az azonos elem a megyaszói, pusztaszikszói és geleji kerámiaanyagban, mig a bodrogszerdahelyi kerámiaformákkal néhány kis korsó mutat azonosságot. Ezek alapján a geleji temetőt a megyaszói tipusu kerámiaformák korában kezdték használni. Ezután a füzesabonyi kultura kerámiamüvességének változását a pusztaszikszói temető kerámialeletei jelzik, de közülük még hiányoznak a jellegzetes bodrogszerdahelyi formák. A geleji temetőben ezek viszont előfordulnak, s ez azt bizonyitja, hogy ott a legkésőbbi temetkezések a bodrogszerdahelyi kerámiamüvesség korában történtek. A közös elemek mellett igen jelentősek azok az eltérések, amelyek a geleji és bodrogszerdahelyi temetők kerámiaanyaga között fennállnak. Ezt nem csupán korkülönbséggel magyarázhatjuk. A bodrogszerdahelyi temető kerámialeleteinek legpontosabb párhuzamai a Tiszától keletre fekvő késő-ottományi-gyulavarsándi kultura emlékanyagában fordulnak elő, mig attól nyugatra, Észak-Magyarország és az Észak-Alföld területén a későfüzesabonyi kultura kerámialeletei, a rokonvonások ellenére, attól eltérnek, külön csoportot alkotnak. A Tiszától nyugatra a füzesabonyi kultura temetőleletei a kerámiamüvesség folyamatos, törés, idegen hatás nélküli változásáról tanúskodnak, s legfiatalabb emlékei között, a geleji temető anyagában, előzmény nélkül jelentek meg a bodrogszerdahelyi tipusu kerámiaformák. Az utóbbiak előképei viszont az ottományi-gyulavarsándi kultura emlékei között találhatók meg. 44