FODOR ISTVÁN: VÁZLATOK A FINNUGOR ŐSTÖRTÉNET RÉGÉSZETÉBŐL / Régészeti Füzetek II/15. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1973)
II. A Káma-vidék vaskora
- 71 kerámia, 1 6^* orsókarikák, háromólü nyilcsúcsok, szekercék, sarlók, ka168 pák, s eléggé gyakoriak az agyagból formált állatfigurák is, A műveltség származása valószínűleg a szomszédos kámai régészeti kultúrákéhoz hasonlót a III. században idevándorolt déli törzsek összeolvadtak a helyi /kósőpjánobori/lakossággal. A műveltség további sorsa is meglehetősen tisztázatlan. Sztárosztin valószínűnek tartja, hogy a VII - VIII. században ideköltözött bolgár-török törzsek asszimilálták az imenykovóiakat /a korai volgai bolgár állam területe ugyanis szinte pontosan egy169 beesik az imenykovói területtel/, * ennek régészeti bizonyítékai azon170 ban még mindeddig nem kerültek elő. A lomovátovói és bahmutyinói törzsek nyugati szomszédainak kérdés© még talán az imenykovói problémánál is bonyolultabb. A Csepca folyó völgyének régészeti kutatása sokkal hiányosabb, mint a szomszédos területeké. Az egyetlen teljesen feltárt lelőhely, melyet az általunk vizsgált korra tehetünk, az 1906 és 1908 között feltárt polomi temető,melyet Gening a III-IX.századra keltez. Véleménye szerint a polomoi temető néhány 171 más lelőhellyel együtt a polomi műveltséget alkotja /III-IX.sz./. * Szerinte e műveltség kialakulásában jelentős szerepet játszott a gl jagyenovói lakosság oszai csoportja, mely a III.században a déli törzsek támadása következtében a Csepca völgyébe költözött. Ugy sejti azonban, hogy rajtuk kivül megtalálhatjuk a polomi kultura hordozói közt a bahmutyinói, lomovátovói és az azelinói népesség egyes csoportjait is. A IX. században megváltozik a csepcai törzsek anyagi kultúrája s kialakul az 172 u.n. csepcai műveltség. * Az utóbbi időben V.B.Kovaievszkaja igen élesen elveti Gening fenti gondolatmenetét a polomi műveltséggel kapcsolatben és kimutatja az egyes tárgytipusok keltezése alapján, hogy a polomi 173 temető helyes időrendje a XX-X.sz. Ebben a vitában egyelőre szinte lehetetlen állást foglalni, mivel a polomi temető anyaga mindeddig közületien, az egyéb lelőhelyekről származó emlékanyag pedig meglehetősen gyér és jellegtelen, távolról sem elegendő egy régészeti műveltség jellemzésére. A fentebb röviden jellemzett kámai III-IX.századi régészeti kultúrák népessége gazdasági és társadalmi életének problémája igen bonyolult. Kétségtelennek látszik azonban, hogy a III.századi népvándorlás, melynek során a délebbi állattenyésztő törzsek egész sora költözött a Káma vidékére, egy időre megváltoztatta e terület gazdasági berendezkedését, átmenetileg túlsúlyba jutott az állattenyésztés, hiszen a helyi földművelő
