FODOR ISTVÁN: VÁZLATOK A FINNUGOR ŐSTÖRTÉNET RÉGÉSZETÉBŐL / Régészeti Füzetek II/15. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1973)

II. A Káma-vidék vaskora

- 72 lakosság jelentős része kénytelen volt elhagyni szántóföldjeit. Ez a jelenség elsősorban a délebbi ligetes steppei vidékekre lehetett jellemző. Az ószakabbi erdős vidékeken a korszak végére minden bizonnyal ismét jelentős szerepet kap az irtásos-égetóses földművelés. A társadalom alapvető egysége a III-IX.században minden bizonnyal az apai jogú nagycsalád lehetett, amit a soros temetkezések is bizonyítanak. Nyilvánvalóan megkezdődött már ebben a korban a nagycsaládi rendszer felbomlása, ez a folyamat azonban csak a későbbi századokban fejeződik be. Sokkal vitatottabb e műveltségek etnikai meghatározásának kérdése. Itt egyelőre két probléma látszik világosnak. Az egyik az, hogy a lomovátovói műveltség északi csoportjából kifejlődött rodánovói műveltség a 1 74. komikkal hozható kapcsolatba. * Mivel itt minden valószinüség szerint többségében a helyi gljagyenovói lakosság utódait sejthetjük, követke175 zósképpen a gljagyenovóiakat is a komik elődjeinek tarthatjuk. A másik többé-kevésbé tisztázott kérdés, hogy a csepcai műveltség hozdozói 176 az udmurtok voltak. * Igen vitatott azonban az etnikai hovatartozással kapcsolatos összes többi kérdés. A lomovátovói kultura déli /szilvái/ csoportjából kinövő szilvái műveltség lakosságának etnikai hovatartozását illetően az látszik valószínűbbnek, hogy itt ugorok éltek. Ezt 177 a feltevést megerősíteni látszanak a helynév! ós egyéb adatok is. * A bahmutyinói műveltség hordozóit többen ugoroknak tartják. A.V.Smidt szerint ezek magyarok vóltak, akik a VII-VIII. században nyugatra vándorol178 tak e területről. * N.A.Mázsitov fejtette ki ujabban ezt az álláspontot, s miután a műveltséget helyi származásúnak tartja, felteszi, hogy az általa a bahmutyinóiak elődeinek tartott kara-abizi népesség is az ősmagyarokkal azonosítható. A turbászli műveltség lakosságát török nyel179 vünek tartja. A magyarokhoz köti a bahmutyinói kultúrát P.D.Sztyepá180 181 nov is. * Többen is kétségbe vonták e feltételezések helyességét. # V.F.Gening szerint ez a lakosság szamojéd, ugor és türk etnikumu 182 volt. * Az imenykovói műveltség népessége P.N.Sztárosztin szerint török volt, bár kialakulásában finnugor etnikumu népesség is résztvett 183 /pjánoboriak/, s ezek másodrendű szerepet játszottak, * Gening is tö184 röknek tartja az imenykovóiakat, * P.D.Sztyepánov szerint az imenykovóiak magyarok voltak s ehhez a műveltséghez sorolja a Szura völgyi le185 lőhelyeket is /Os Pandó/. Sajnos ezekhez az egymástól sokban különböző, sokszor ellentmondásos véleményekhez, melyeket elsősorban osak mint munkahipotéziseket kezelhetünk, az antropológiai kutatás sem tud