FODOR ISTVÁN: VÁZLATOK A FINNUGOR ŐSTÖRTÉNET RÉGÉSZETÉBŐL / Régészeti Füzetek II/15. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1973)

II. A Káma-vidék vaskora

- 47 II. A KÁMA-VIDÉK VASKORA A vas megjelenése a Káma vidékén - csakúgy, mint Kelet-Európa szomszédos területein - mélyreható változások előidézője volt az itt élő népek gazdasági és társadalmi életében. A vas volt az ember által felhasznált első fém, mely teljes mértékben kiszorította a kőeszközöket a használatból. Az uj fém meglehetősen gyorsan terjedt el egész Kelet-Európában az i.e. I.évezred első századaiban, s az i.e.VII.század második felére véglegesen győzedelmeskedett a bronz felett.^"® Gyors elterjedésének egyik oka minden bizonnyal abban rejlett, hogy természetes lelőhelyei /gyepvas/ nagy számban fordulnak elő a jelzett terület erdős és ligetes-steppós vidékein. Az általunk vizsgált területen a vas tömegesen az i.e. IX-VIII.században terjedt el, s ezidőtől számítjuk itt a vaskor kezde3

J tót. A gyepvasat és annak megmunkálását azonban - a leletek tanúsága szerint - már ismerték az i.e.II.évezred egész folyamán.

4® Ezek az egész Kelet-Európára jellemző törvényszerűségek a Káma-vidékére is érvényesek, itt is az i.e.VIII.századtól indul nagy fejlődésnek a vaskohászat. itt azonban valamivel később tűnnek el a bronztárgyak, melyek még az i.e.IV. 5 században is gyakoriak. 9 A Káma-vidék koravaskori műveltsége a hires Ananyinó mellett feltárt temető után az irodalomban az "ananyinói kultura" elnevezést kapta.k® A műveltség jellegzetes, gazdag emlókanyagával a mult század vége óta a kutatók egész sora foglalkozott, származásának kérdése ennek ellenére még ma is élénk tudományos viták középpontjában áll. Ennek minden bizonnyal legfőbb oka az, hogy az ananyinói tárgyi emlékanyag csakúgy, mint a temetkezési ritus ós a műveltség hordozóinak embertani tipusa,