FODOR ISTVÁN: VÁZLATOK A FINNUGOR ŐSTÖRTÉNET RÉGÉSZETÉBŐL / Régészeti Füzetek II/15. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1973)
II. A Káma-vidék vaskora
- 48 élesen elkülönülő kettősséget tükröz: egyrészt a helyi, volga-kámai hagyományok továbbélését, melyek e vidék bronzkorában alakultak ki, másrészt viszont e területen gyökértelen, kívülről - főként keletről - jövő hatásokat, melyekről egyáltalán nem mondható el, hogy alárendelt szerepet játszanak a helyi tradiciókkal szemben. A műveltségnek e két fő forrásból eredő öeszetevői olyan bonyolult képet alkotnak, hogy eredetük kibogozása a kutatás jelenlegi eredményei alapján szinte a lehetetlennel határos. Ennek tudható be, hogy még a kérdéssel foglalkozó kutatók javarésze is gyakran változtatja véleményét a műveltség eredetére vonatkozóan. Az alábbiakban rövidre fogva jellemezzük a legszámottevőbb elképzeléseket. A műveltség legtekintélyesebb kutatója, A.V.Zbrujeva az emlékanyag kettősségét a származás kettőseégével magyarázta. Feltette, hogy az egyik nagy összetevő a turbinái törzsek utódai voltak, a másik pedig a déli bronzkori műveltségek /főként a gerendavázasok ós kazányiak/ utó7 J 8« dai. Ez utóbbiaknak tulajdonitja a fontosabb szerepet, * ugyanakkor nagyfontosságú monográfiájában komoly szerepet tulajdonit a Nyugat-Szi<r 9 béria ligetes steppei területéről idevándorolt lakosságnak is. * A.P. Szmirnov szintén az ananyinói műveltséget alkotó komponensek sokrétűségét hangsúlyozza. Véleménye szerint ennek létrehozásában a helyi törzseken kivül /kazányiak/ résztvettek, vagy legalábbis kialakulására jelentős hatást gyakoroltak az abasevóiak, szejma-turbinóiak ós bizonyos mértékig a gerendavázasok utódai is. 10 , K.V.Szalnyikov az ananyinói műveltség kialakulásában az abasevóiak szerepót látja legerősebbnek. Nézete szerint az abasevói hagyományok őrzői, a Bjelaja völgyében élő későbronzkori u.n. "kurmantaui műveltség" népei /i.e. X-VIII.sz./ főként az ananyinói kultura Bjelaja-menti változatának létrehozásában játszották a legfontosabb szerepet. 1 1* O.N.Báder az ananyinói műveltség létrehozóit a turbinóiak tuódaiban látja, főként a Káma folyó középső ós felső szakasza menti területeken, ugyanakkor fontos szerepet tulajdonit az ie. 12. IX*VIII.században idevándorolt urálontúli népességnek is. * Tulajdonképpen ezt a gondolatot fűzi tovább V.P.Gyenyiszov: szerinte a turbinóiak ós az Urálontúlról idevándorolt népek alkotta közép-kámai későbronzkori u.n. "jerzovkal" műveltségből nőtt ki az ananyinói kultura felsőés közép-kámai változata, mig a többi változatot a helyi későbronzkori 13. kultúrák /kazányi, lugovói, kurmantaui/ népei hozták létre. * Ezen a véleményen van V.A.Oborin, valamint A.D.Vecstomov is, aki teljesen iga-
