FODOR ISTVÁN: VÁZLATOK A FINNUGOR ŐSTÖRTÉNET RÉGÉSZETÉBŐL / Régészeti Füzetek II/15. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1973)

I. A finnugorok legkorábbi története

31« Halikov végezte el. * Nagy érdeme,hogy elkülönítette a volga-kámai neolitikum korai emlékeit. Mig Tretyakov osupán az i.e.III.évezred emlékeiről összegezte ismereteinket, addig Halikov bebizonyította,hogy az urálkámai ujkőkori műveltség legkorábbi emlékeit az i.e.IV.évezredre kell tennünk. Az Urál keleti oldalán lévő emlékek közül az u.n. nkozlovi csoport" szintén az i.e.IV.évezredre keltezhető, mint azt Csernyeoov egy 32 nemrég megjelent dolgozatában bizonyította. Az urál-kámai régészeti kultura korai szakaszára /i.e. IV.évezred/ jellemző, hogy az Uráltól keletre és nyugatra eső területek közt a kétséget kizárd egység mellett /mely nyilvánvalóan etnikai egységet takar/, jelentős különbségeket találunk. Mig a Volga-Káma vidékére a makrolitikus kőeszközök jellemzőek, addig az Urálban és annak keleti oldalán mikrolitikus kőeszközök alkotják az uralkodó tipust.

33

, Ez utóbbiak /különösen az oldalvájattal ellátott nyilosúosok/ az Arai-vidéki kelteminári műveltséggel mutatnak rokon vonásokat. Érdekes, hogy ezt a minden bizonnyal déli hatást csupán az Urál hegységgel szomszédos keleti sávban figyelhetjük meg, az ettől keletebbre eső vidékek eszközei már sokkal 34. nagyobb hasonlóságot mutatnak a volga-kámaiakkal• Ez a jelenség minden valószinüség szerint arról tanúskodik, hogy az i.e.IV.évezredben /minden bizonnyal annak első felében, vagy közepén/ délről az Urál hegység keleti oldalára, egy az őslakosságétól elütő eszközkészitési technikával rendelkező népcsoport vándorolt és ezzel mintegy két részre szakította a Volga-Kámát, Urált és Nyugat-Szibériát magában foglaló etno-kulturális egységet.

33

, /Ezek minden bizonnyal az uráliak voltak./ Az urál-kámai neolitikum egységét - az emiitett elütő jegyek ellenére - a kerámia dokumentálja leginkább. Az edénykészités az Urál mindkét oldalán hasonló jegyeket mutat. Mindkét terület edénydiszitésére jellemző az u.n. "vonalkázott - szurkált diszités"/ npouep^eHHOHaKOJi&^dTbiH opHaMőHT /, mely vonalakat alkotó pálcikabenyomatokból, vagy apró vonalkákból áll / ottmckh "OTCTynaromefö JionaTOUKM" A

3^* Az edények formája a vizsgált területen alig mutat eltéréseket: ezek mind osúososaljú, nagyméretű, egyenesperemü edények, anyagukba homokot, murvát és igen ritkán vagdalt füvet kevertek. Egész felületüket vízszintes 37

u zónákra osztott, a jelzett technikával készült diszités boritja. Az i.e. IV.évezred végén jelónnek meg az első "apró-fogas" bélyegzők nyo38 mai. A perem alatt gödröoekékből álló sor fut körbe. Az Urál keleti oldalán talált koraneolitikus edényeken eléggé gyakori a bekarcolt hul-