NAGY EMESE (szerk.): KÖZÉPKORI RÉGÉSZETI TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK 1970. december 8—10. / Régészeti Füzetek II/14. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1971)

részletekre ugy, hogy a korábbi falmaradványokat az uj torony falaival körülépitették s az első emelet magasságáig épülettörmelékkel feltöltötték. Igy került elő ugyancsak törmelékkel feltöltve a körkápolna palota felé eső homlokzatának és a csatlakozó palotaszárnynak részlete is az egyik szomszédos terem kutatásakor. IIa minőségi szempontból vizsgáljuk a kápolna és palota falmaradványait, azt látjuk, hogy az igen szépen faragott quáderköves falak az épitőmesterség magas színvonala mellett tanúskodnak. Az ovális köritőfal nem annyira szép falrakásával, mint impozáns vastagságával bizonyítja a mesterek kőépitkezésben való gyakorlatát. Az uj ásatások során megtalált koraárpád-kori királyi palota részleteiből - tehát - mint láttuk - nagyszabású, nagy kiterjedésű, jól megerősített központ körvonalai rajzolódtak ki előttünk, ami semmivel sem marad el a szomszédos, ugyancsak ezidőtájt alakuló államok fejedelmi központjai mögött, sőt némelyiket jelentősen felül is múlja. Az előbbiekben bemutatott, újonnan feltárt kora árpád-kori palota maradványok a következő kérdéseket vetik fel: 1. Milyen eszközökkel határoztuk meg a periodusok abszolút kronológiáját? 2. Mit jelent az épületegyüttes feltárása a) az építészettörténet szempontjából, b) az államalapítás-kori magyar történet szempontja c) és mit jelent Esztergom X-XT.századi szerepének értékelése szempontjából? Ami az első kérdést, a periodusok pontos datálását illeti: Az ásatás saját módszereivel, tehát rétegviszonyok megfigyelése s a falak egymáshoz való viszonya alapján meg tudta állapítani az építési periodusok relativ kronológiáját, valamint az épületek keletkezésének alsó és felső határait, azaz a X. századi kezdetet s az épületek nagy részéne!; pusztulását a III. Bélától végzett építkezések idején. Amikor az adott időhatárokon belül a kora árpád-kori építési periodusok pontos építési idejét kellett meghatároznunk, direkt adatok - pl. rétegeket pontosan meghatározó pénzek, vagy szük határok között datálható leletanyag hiján, az ásatás nyújtotta relativ időrendet a rendelkezésre álló történeti adatokkal kellett összevetnünk s együttesen értékelnünk. Ez adatok összevetéséből alakult ki a vetítés során ismertetett végleges datálás, melynek végső igazolása további, más területekről vett analógiákkal és meggondolásokkal is alátámasztható.

8 Tehát: az önmagukban csak bizonyos határok közé szorítható régészeti adatok, valamint a csak történész szemmel nézve sok bizonytalan tényezőt tartalmazó történeti adatok együttes vizsgálata konkrét eredményeket hozott. Ha következő kérdésünket, az ásatás építészettörténeti jelentőségét vizsgáljuk, elmondhatjuk, hogy a kora árpád-kori palota nagykiterjedésű és fejlett épitőmesterségbeli tudásra valló kőfalai cáfolják azokat a korábbi véleményeket, - melyek még a legutóbbi időkben is napvilágot láttak egy művészettörténeti munkában, hogy hazánkban az államalapítás idején világi rendeltetésű kőépitményekkel még a királyi udvarban sem számolhatunk. 9 Ha e nagykiterjedésű kő épületegyüttest az államalapítás korának történeti keretei közé állítva vizsgáljuk, azt látjuk, hogy létezése igen jól támasztja alá azt az egyre jobban átalakuló képet is, melyet történészeink és régészeink legújabb kutatásaik alapján a honfoglalás és az államalapítás koráról festenek. Ez az uj felfogás - ellentétben a X.század és az istváni államalapítás között éles határvonalat huzó korábbi véleményekkel azt vallja, hogy az uj hazájába költöző magyarság életformájában megtaláljuk a későbbi változások gyökereit, igy az ugrásszerű átalakulás helyett szerves fejlődésről beszél. Ezt igazolja Györffy György, amikor kimutatja, hogy az államalapítás idején kialakult vármegyei szervezet a honfoglalást követő időszak nemzetségi száll ás területeinek szerkezetét tükrözi*

0 s erről tanúskodik régészeti kutatásunk több megfigyelése a honfoglalás kora és a X.század magyarságának társadalmi differenciáltságáról s főként a köznépi rétegek helyhez kötöttebb életformájáról.** A letelepült életforma és a föld92