NAGY EMESE (szerk.): KÖZÉPKORI RÉGÉSZETI TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK 1970. december 8—10. / Régészeti Füzetek II/14. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1971)
müvelés kezdeti fokának ismeretét egyébként a magyarok még előző hazájukból hozták magukkal. 12 A gazdasági és társadalmi fejlődésnek a korábban véltnél előrehaladottabb fokát képviselő magyarságnál Géza és István király szerepe és jelentősége tehát elsősorban abban rejlett, hogy felismerve a fejlődés irányát, uj intézkedéseikkel lendületet és szervezett formát adtak a lappangó törekvéseknek. Ezt a differenciáltabb társadalmi és gazdasági hátteret, az uralkodó személyének társadalmilag kiemeltebb szerepét tükrözi és huzza alá az esztergomi nagy kiterjedésű, jól védhető kő épület, de egyben feltételezi azt is, hogy a kalandozások során megismert nyugati kőépitkezések mellett ismereteik és hagyományaik talán korábbi időkre is visszanyúlnak, a kőből és téglából épített volgai erődítmény láncolatra, melyet épp a magyarok támadásai ellen építettek a IX. század elején. 1 3 Annak a köztudatban sokáig élő feltételezésnek, hogy Géza Esztergomban szláv várba telepedett volna bele, az ásatások negativ leletanyaga mondott ellent, igy a nagyméretű kővár létrehozása feltétlenül Géza és István nevéhez kapcsolható s az ő munkásságukkal, ill. korukkal kapcsolatban értékelhető. X ; Az uj ásatások során megtalált kora árpád-kori királyi palota részleteiből nagyszabású és nagy kiterjedésű, jól megerősített központ körvonalai rajzolódtak ki előttünk, ami semmivel sem maradt el a szomszédos, ugyancsak ezidőtájt alakuló államok fejedelmi központjai mögött, sőt, némelyiket jelentősen felül is multa. Mi volt a szerepe ennek a kor közép-európai viszonyaihoz képest is nagyszabású épületegyüttesnek s ezzel együtt magának Esztergomnak az államalapítás időszakában? Az Esztergomra vonatkozó s előbbi, datálási problémáinknál már felhasznált történeti adatokból tudjuk, hogy a X-XI. század fordulója körül jelentős szerepet játszott az ország történetében. A korai források egyrésze - mint már emiitettük - Esztergomot nevezte meg az ország fővárosaként.S ha ebben a szerepében osztozott is Székesfehérvárral, a királyok temetkező, majd koronázó helyével s a törvénynapok színhelyével, még sem vitatható, hogy más szempontból - mint a továbbiakból kitűnik - elsősorban gazdasági vonatkozásban a királyi szálláshelyek között elsőrendű szerepet vitt. Alátámasztotta ezt a szerepet a vártól nem nagy távolságra, a Kisduna partján épült királyi város jelentősége a korai kereskedelemben, árumegállító joga, az utkényszer, a pénzverés és pénzváltás joga, 1 5 melyek királyi jogok voltak s részben az uralkodó székhelyét illették meg. A Kálmán király-féle esztergomi beszolgáltatási és eis ámoltatási törvény, ami valószínűleg korábbi hagyományokra nyúlik vissza, ugyanezt a szerepet huzza alá. E tevékenységek egy része bizonyára közvetlenül az udvarhoz kapcsolódott s a gazdasági központ szerepe jelentős helyigényekkel is járt. De jelentős helyet igényelt a fejedelem, vagy király huzamosabb itt tartózkodása, az udvar tagjainak elhelyezése, az idegen fejedelmeknek, követeknek fogadása, elszállásolása is. Esztergom feladatai és a fiatal magyar állam életében betöltött szerepe tehát bőségesen indokolta és alátámasztotta a nagyszabású királyi központ létrehozásának szükségességét. A feladatait viszont a társadalom fejlettségével járó igények, a hely gazdasági jelentősége s az uj állami - udvari élettel együttjáró védelmi és reprezentációs követelmények szabták meg. S ha ebből a szempontból nézzük az uj ásatások során felszínre került kora árpád-kori fejedelmi és királyi palotát, akkor mérhetjük fel igazán, hogy létezése e helyen és az adott körülmények között milyen mértékben gazdagítja az államalapítás korával kapcsolatos ujraalakuló, de még sok megoldandó problémát magábanrejtő képet. Jegy zetek 1Gerevich L., A budai vár feltárása. Budapest, 1966. 1-352. - Gerevich L., A budai vár építészeti leírása. U.ő. A budai vár feltárt maradványainak leírása. U. ő. A budai várpalota története 1541-ig. Mindhárom Horler -Bp. Műemlékei I. kötetben, Bp. 1955. 197-288. 2 Dercsenyi - Héjj - Rózsa - Visegrád, Pest megye műemlékei II. kötetben. Bp. 1958. 396-479. U.itt 1. az eddig megjelent irodalmat, 479. - Héjj M., A visegrádi királyi palota. Bp. 1970. 3 Irodalmát 1. Gerevich im. 11 - Bp. Műemlékei I. im. A budai várpalota irodalma, 307.o. 93
