NAGY EMESE (szerk.): KÖZÉPKORI RÉGÉSZETI TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK 1970. december 8—10. / Régészeti Füzetek II/14. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1971)
Székely György VÁROSTÖRTÉNETI PROBLÉMÁK ÉS RÉGÉSZET AZ ÁRPÁD-KORBAN (Előadás) A magyar középkori régészet 25 éve kiállítás nemcsak a nagyközönség figyelmére érdemes, hanem a szakkutatás érdeklődését is felhívja: a várostörténet irott forráslehetőségei és a komplex kutatás kérdései, az egyes történeti szakágazatok együttműködése számára ebből adódó feladatok (topográfia, építészet, városszerkezetkutatás, régészeti emlékek, település földrajzi körülmények együttes szemlélete) mennyire előtérben állanak. A magyarországi anyag jobb megértéséhez szükséges az összehasonlító várostörténet mind a négy égtáj irányába. Ma már nem kielégítő a német-magyar összevetéseknél és példatárnál megmaradni, hanem a klasszikus francia fejlődéshez, a mediterrán alakulásokhoz és ÉszakEurópához is mérni kell a kelet-európai fejlődés egy sajátos vonalát, válfaját jelentő magyarországi ill. magyar fejlődést. A városi fejlődés gazdasági-társadalmi és jogi kialakulásának, változásainak a periodizációja, a különféle országok változatainak, mozgás vonala inak, kiemelkedő városfejlődési időszakainak megítélésében fontos ez az összehasonlító módszer: az elkésettség behozása, vagy az elmaradás megmerevedése lehetnek a komplex kutatásból adódó eredmények. Nagy és objektiv fogódzópontok részben a régészeti leletek, az ezekből kikerekedő topográfiai kép, települési nagyságrend. Szembetűnő a párhuzam pl. a magyar és svéd városfejlődésben. Mindkét ország fővárosa nem a legrégibb település, hanem a XIII. század közepének alapításai. A svéd főváros temploma 1279-ben, pecsétje 1296-ban tűnik fel. Mindkét ország társadalmi-gazdasági életében egyidőtájt tűntek fel a bányamüvelők, a XII-XIII. században. A Dél- és Nyugat-Európához kapcsolódó bonyolult kérdés, a római kontinuitás különféle értelmezései, növénymaradványokra és szőlőművelési eszkőz for mákra kiterjesztett kutatások és településelemek vizsgálata mindmáig nem döntötte el egyértelműen a problémát, több oldalról vitatott kérdés a római települések továbbélése. A kérdést magam is többször fejtegettem írásban és szóban, de arra ismételten kellett és érdemes volt visszatérnem. P.Buócz Teréziát az antik és középkori topográfia egybevetése és a leletanyag megszakadásának alapulvétele valószínűleg helyesen vitte a kontinuitás régi értelmű felfogásának tagadása és a keresztény kontinuitás tézisének helyesbítése irányába. Továbbra is van kutatnivaló a koraközépkori Savaria, Sabaria lokalizálása tekintetében. A Savaria név kontinuitását nem vitatom, de a locus aligha jelenthet várost. Más esetekben fiatal régészek szálltak szembe a kontinuitást csak bizonyos vonatkozásokban tudomásul vevő felfogásommal. A román kutatás viszont felfigyelt a Noricumtól keletre folyt kései romanizációra, római elemek helyben maradására, prerómai elemek megerősödésére. Az ilyen értelmű igazodás kezdeteinek egyik jelét vélte felismerni Ion Nestor (La fin du monde ancien et les "barbares". Moscou, 1970 . 8. és 10.o.), Kiss Attila "Zur Frage des Fortlebens der römerzeitlichen Bevölkerung von Pannonién in der Völkerwanderungszeit", c. tanulmányában. A román szerző viszont nem szembesítette tételeit Mócsy Pannónia-könyvének vagy tanulmányaimnak érveivel. Viták bontakoztak ki Pécs ' ötegyháza* nevével kapcsolatban, ebben a megoldást Fülep Ferenc munkásságától reméljük. A székesfehérvári bazilika alapfalaiban már korábban is lelt római kövek, a pécsi szácesegyház nyugati fokapujának római sírkövekből faragása, a tihanyi muzeumban levő, romanizált kelta nő sírkövének középkori átföragása jobbára az odahurcolás és másodlagos felhasználás kérdését vetették fel. Legújabban a székesfehérvári Rózsa-utcai templomfeltárás római emlékanyag eredeti funkcióban felhasználását mutatja Kralovánszky Alán megállapítása szerint. A nagyarányú ókori témájú ásatás Tácon mellesleg azzal az eredménnyel is jár, hogy Gorsiumban a római épületek fölé Árpád-kori lakóház 41
