NAGY EMESE (szerk.): KÖZÉPKORI RÉGÉSZETI TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK 1970. december 8—10. / Régészeti Füzetek II/14. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1971)

vagyis, hogy a lovas sírokkal jellemzett kis létszámú rangos temetőkben a magyarság előkelői, a népes X-XI. századi temetőkben pedig a velük függőségi viszonyban levő, nagyrészt szintén magyar köznépi csoportok temetkeztek.

1

4 Mindezek megerősítették a feltevést, hogy a népes temetők környezetében megtalált falvakban kereshetjük a települések X. századi magját is. így került sor már ismert X-XI. századi temetők környezetében végzett településkutatásokra az Alföldön: Csongrád-, Békés - ill. Szabolcs megye egyes vidékein, továbbá a Kisalföldön is. A C songr ád-f elgy ői település feltárása már a meginduláskor rendkívül érdekes eredményeket sejtetett. 1955 óta a teljes feltárás igényével folytatott ásatás során - bár eredményeit részletesen nem ismerjük még a többi faluásatásoktól eltérő régészeti adatok felé mutat - korban messze visszanyúló, egymást követő települések rétegei bontakoznak ki, s a hosszan elnyúló, talán meg-megszakadó korai magyar település láthatólag nagyszabású árok - ill. sáncrendszerhez igazodik, a település későbbi szakaszát pedig valószínűleg a megtalált, egyenes szentélyzáródású templom keltezi.

1

5 A békés megyei terepbejárások közül az Orosháza környékének településtörténeti jelentőségére részben már a terepbejárásoknál utaltam. Az előkészített településkutatás közvetlen régészeti eredményei a S z a r va s-r ó z s ás i

1

6 és a ka rdoskuti

1

7 ásatáson bontakoztak ki. Utóbbi igazi jelentősége nem az ásatás méreteiben, hanem a megfigyelt jelenségek sokféleségében és sokrétűségében, továbbá a rájuk épülő - csak előzetes jelentésnek szánt - feldolgozásban - a széles körű összefüggések felismerésében van. Komplex módszere a jelenségeket az uj megvilágításba helyezett hazai történeti, néprajzi, nyelvészeti stb. adatok, valamint a külföldi régészeti párhuzamok segítségével szólaltatta meg. Árpád-kori falvainknak olyan jellegzetességeire is felhívta a figyelmet, amelyek - éppen a szovjetföldi párhuzamok alapján - a magyarság honfoglalás előtti szállásterületeihez kapcsolhatók. Ez a következtetés - amely a szerző által kezdettől képviselt szemléletből fakad, s amely a magyarság régebbi teljes lovasnomád elméletét elveti - és a régészeti településkutatások sajátos módszerével más oldalról világítja meg a történettudomány ujabban elért hasonló eredményeit. A honfoglaláskori kislétszámu temetőkben bővelkedő szabolcsi vidéken - Bashalom határában - a felgyőihez hasonlóan, teljes feltárás igényével, megkezdődött egy Árpád-kori falu ásatása. A falu kiválasztását az indokolta, hogy a közelében már feltárt két kislétszámu temetőn kivül, a falu XI. századi köznépi temetőjének - sőt egy avar temetőnek - a helyét is ismertük. Reméltük tehát, hogy a település életét a honfoglalás korától nemcsak előrehaladva a falu XIII. századi pusztulásáig, hanem korban visszafelé is nyomon követhetjük. A meginduló ásatásokon a közeli Tiszalök-Rázomhoz hasonló falu képe összefüggőb- en kezdett kibontakozni.

1

8 A munkálatok azonban 1966 óta objektiv okok miatt sajnos nem folytatódnak. A bashalmi ásatással egyidőben nem honfoglaláskori lovas temetőkhöz kapcsolódó, hanem a korai oklevelekből ismert, a későközépkor folyamán is nyomon követhető, sőt ma is létező Doboz falu határán belül - a terepbejárások alapján feltérképezett - öt korai település közül megkezdődött a szabad területen hozzáférhető, igen korán elpusztult, de valószínűleg még sokkal korábbi időkre visszanyúló életű település feltárása. A most is folyamatban levő ásatásokon eddig megismert jelenségek arra vallanak, hogy itt korai középkori, árokrendszerekkel tagolt településeinknek egy olyan változata bontakozik ki, ahol feltehetőleg a téli szállásból kialakult állandó és a nyári szállás emlékét őrző időszakos lakóhelyek egy helyen, de egymástól elkülönülve maradtak meg. A települési összefüggéseket gazdagítják, igy a történeti kérdéseket bonyolultabbá teszik a földházak között talált korai - talán avarkori - temető sirjai, közvetlen közelben pedig a faluval egykorú kis földvár is.

1

9 Meg kell említenem itt a legutóbbi időben kibontakozó országos méretű tervet, amely a nemzetségi központok, várispánságok, első megyeszékhelyek történeti és régészeti kutatását tűzte ki célul. Ezekhez is hozzátartoznak ugyanis a szolgáló népek települései, temetői, amint azt a visegrádi korai vár és a bazilita kolostor környezetében végzett várkerti nagyobb arányú leletmentő ásatás bizonyítja. A feudális földesúri vagy egyházi központok műemléki munkálataival kapcsolatban már korábban megindult ezeknek a köréjük csoportosuló egykori falvakéval együtt végzett vizsgálata, amely a középkori gazdasági-társadalmi élet teljesebb keresztmetszetét adhatja. Az ország különböző vidékein végzett ilyen kutatások pedig az összehasonlítás lehetőségét is megteremtik. 25