NAGY EMESE (szerk.): KÖZÉPKORI RÉGÉSZETI TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK 1970. december 8—10. / Régészeti Füzetek II/14. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1971)

A várkapuk kérdéséhez tartozik a felettük elhelyezett ci mer . A tárgyalt időszakban végzett ásatásokon nem egy esetben került elő, jelentős értéket képviselő, kőből faragott (Kisnána, Nógrád, Sümeg stb.), vagy festett cimer. Egerben a gótikus, D-i kaputorony felső részén kibontott falfülkében, Mátyás király sógorának, Hippolyt érseknek cimerét tárták fel. Kutak, ciszternák. A várőrség ellátása szempontjából - különösen ostrom idején - a vár legfontosabb tartozéka a kut, vagy ciszterna volt. Feltárásaink arra mutatnak, hogy korai várainknál - elsősorban a magas hegyeken épülteknél - nem volt általános a kut, de vízgyűjtővel, ciszternával legtöbb esetben számolhatunk. Egerben, Kisnánán kutat, Nagyvázsonyban forrás által táplált, fával bélelt vizgyüjtőmedencét, Boldogkőn, Csobáncon, Sümegen, Szigligeten, és még más helyeken, kut, vagy egyéb alakú ciszternát tártak fel. Sümegen az is megfigyelhető volt, hogy a várőrség létszámának jelentős emelkedésével a XVI. század második felében a vízszükséglet is megnőtt. Ezért a várudvar ÉK-i sarkában egy téglalap alaprajzú, másodlagosan felhasznált gótikus és reneszánsz kövekkel kifalazott ciszternát készítettek. A ciszterna boltozott volt és egy fazsindellyel fedett építmény, kutház védte. A meritőnyilás kávája kör alakú volt. A két víztárolóban 5000 akó-vizet tarthattak, amelyet két szamárral hordtak fel a várba. Konyha, sütő ház, pince. A várőrség ellátásában fontos szerepet töltött még be a konyha, sütőház és a pince. Néhány ásatásnál - az emlitettek közül - tisztázódott ezek helye és mérete, egymáshoz való viszonyuk. Az egri - és a sümegi várban ezek az épületrészek egymás mellett helyezkedtek el. Sümegen egy négy helyiségből álló épület foglalta egybe e fontos rendeltetésű helyeket. A szakács házának kályháját, valamint a szomszédos helyiségben egykor álló kályhát és kisebb méretű kenyérsütőkemencét egy konyhából nyiló helyiségből, kis folyosóból fűtötték. A konyha egyik tűzhely melletti, a sok favágástól feltört és kikoptatott része igen élővé tette ezt az épületrészt, a másik oldalról szomszédos sütőház nagy kemencéjének maradványaival együtt. Ezen épületekkel együtt emlékezünk meg a gabonás-, boros - és egyéb rendeltetésű pincékről, vermekről (gabonás- és jégverem stb.), amelynek jó példáit tárták fel Boldogkőn, Egerben, Kisnánán, Sümegen és még több várásatásnál is. Börtönöket ismertünk meg Nagyvázsonyban, Boldogkőn, és Sümegen. Valószínűleg, a folyamatban levő várásatások feldolgozása, értékelése során ezeknek a száma lényegesen emelkedik majd. Külön említést érdemel a Boldogkőn és Egerben előkerült "kohó", valamint a boldogkői várban feltárt "malom". K ápolnák. Várásatásaink során több esetben sikerült feltárni és meghatározni a kápolna maradványait (Csókakő, Kisnána, Nagyvázsony, Pécsvárad, Sümeg, Szigliget, Zádorvár). Ezek közül a nagyvázsonyi-, pécsváradi-, sümegi - és a szigligeti várkápolnák emeleti szintjére, s azoknak a lakrészekkel, palotával való kapcsolatára vonatkozó megfigyeléseket is tehettünk. Lőrések, mellvédek, pártázat. Több várásatásunknál kerültek elő eddig föld alatt levő, vagy föld feletti részen, elfalazott állapotban levő lőrések, pártázatok, amelyek lehetőséget adnak ezek készítési idejének és a hazai várépítészetben való elterjedésüknek (pl. az u.n. kulcslyuk alakú lőrés alkalmazásának időhatárai: Eger, Sümeg stb.) vizsgálatához. Ó-olasz és fülesbástyák, palánkok. A XVI.századi várépitkezés eddig ismert megoldásaihoz fontos adatokat szolgáltattak az elmúlt évtizedek várásatásai. A boldogkői-, egri-, egervári-, kisvárdai-, nagyvázsonyi-, sárvári-, szigetvári- és sümegi várfeltárásoknál több olyan cölöprendszer-, faszerkezet maradványa, nyoma mutatkozott, amelyeket egy-egy bástya, palánk, vagy töltések erősítése céljából készítettek egykor. Ezek között olyan megoldást is találtunk, ahol egy korábbi ó-olasz bástyát föld védőmüvei alakítottak uj-olasz rendszerű fülesbástyává. Ilyen megoldás maradványai kerültek elő Egerben a Földbástya feltárásakor. Az elmúlt évtizedek várfeltárásai még számos érdekes eredményt, megfigyeléseket hoztak számunkra a magyar várak szerkezete, fejlődése és története szempontjából. Ezek részletesebb ismertetésére azonban most nincs lehetőség. A korábban elhangzott előadások, a megjelent néhány részletes feldolgozás és az elhangzott rövid visszatekintés, vázlatos összefoglalás, talán mindenki számára érzékelteti, hogy a magyar várak kutatásában jelentős előrelépés történt az elmúlt 25 évben. Ezen munkára vonatkozó ismertetést támasztaná alá a várásatások régészeti anyagának bemutatása. 100