NAGY EMESE (szerk.): KÖZÉPKORI RÉGÉSZETI TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK 1970. december 8—10. / Régészeti Füzetek II/14. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1971)
Hozzávetőleges becslés alapján is megállapíthatjuk, hogy a feltárt anyag legnagyobb részét a kerámia teszi ki. Az emiitett ásatásokkal kapcsolatos feldolgozások nagyobb része is kerámiával foglalkozik. Ezek közül nem egy tanulmány jelentős lépést tett előre a hazai kerámiakutatás területén. Vonatkozik ez elsősorban a kályhásmüvességre. A budai királyi műhely hatásának kisugárzására figyelhettünk fel Egerben, Sümegen és Szigligeten is. A dunántulon egy erős, XV.s ázad II. felében működő műhely készítményei kerültek elő (Csabrendek, Csepely, Nagyvázsony, Sümeg, Szombathely, Vasvár, Veszprém, Zalaegerszeg). Ezek közül néhány darab a most megnyílt kiállításon és az elmúlt évtizedben megjelent dolgozatokban is szerepel. Talán e műhely hagyományait vitte tovább az a műhely, amely egy végvári vitézt ábrázol, batyuval a hátán, kosárral a karján (Szigliget). Az egri - és a ftileki várásatás kályhacsempéinek összehasonlítása az ország egy másik területén működő kályhásmühelyre enged következtetni. Ennek helyét az Eger, Miskolc és Fülek által határolt területen kereshetjük. Az egri és miskolci egyezések, valamint a Miskolci Mihály nevével jelzett kályhacsempék, illetve az e csoportba tartozó darabok Miskolc felé irányítják figyelmünket. A kérdés további kutatása további munkát igényel. A kerámia nagyobb részét az újkori, XVII-XVIII. századi anyag képezi. Ez az anyag korábban az iparművészet körébe tartozott. Miután azonban az elmúlt évtizedekben ez az anyag várásatásainknál nagy mennyiségben, középkori anyaggal együtt kerül elő egyugyanazon várból, feltétlenül régészeti anyagként kezelendő, ha ez egy igen jelentős munkatöbbletet is jelent. Egyrészt azért, mert váraink történetének utolsó szakaszához kapcsolódik, másrészt a néprajzi gyűjtemények XVIII-XIX. századi anyagának vizsgálatához is értékes segítséget nyújthat. A nagyszámú, kiegészített és kiegészíthető edény, kályhacsempe és kályhaszem, változatos formáival, diszitményeivel a muzeumok által rendezett kiállításokon is jól felhasználható. Habán edények is szép számmal szerepelnek a várásatások anyagában (Sümeg stb.). A néprajztudománnyal való kapcsolat lehetőségeire mutat rá az az 1670-es évszámu, zöldmázas kályhacsempe,amelyet a sümegi várban találtunk. A rajta levő monogramm és cimer alapján meghatározhattuk, hogy az Kőszegen készült, Michael Faygel mester műhelyében. Néhány évvel később egy hasonló elemekkel díszített zöldmázas oromcsempe került elő a még ma is "fazekas központnak" számító Tüskevár egyik lebontott házának falából, T.G monogrammal és 1911-es évszámmal. A ház Tóth Géza fazekas örököseinek tulajdonát képezte. Tüske várt Széchenyi György veszprémi püspök telepitette, aki az időben Sümegen székelt. Igy kerülhettek sümegi kályhások már a XVII.század közepe táján Tüskevárra, s ezeken keresztül juthatott el az emiitett díszítőelem is oda. A 25 év várásatásai során értékes faragott kőanyag, fém-, csont-, üveg- és fából készült leletek kerültek elő. Példaként csak a nagyvázsonyi vár Kinizsi-síremlékhez tartozó reneszánsz domborművét, a márévári értékes reneszánsz kofaragványokat, a kisnánai és sümegi vár kőcímereit, a diósgyőri vár szépen díszített csonttárgyait, valamint a sok helyen előkerült finom fémleleteket (pl. könyvsarkok, ékszerek), eszközöket és fegyvereket emiitjük a publikált darabok közül. Azzal zárhatnánk rövid beszámolónkat, hogy az emiitett időszak várfeltárásai sok eredményt hoztak és nagy feladatok elé állítottak bennünket. Hatalmas régészeti anyaggal gazdagították múzeumainkat, értékes segítséget nyújtottak a külföld elismerését is elnyerő magyar műemlékvédelemnek. További feladatainkat képezi a feltárt anyag tudományos feldolgozása, a mind nagyobb számú publikáció elkészítése és az elért uj eredmények összefogása. Ezen az uton haladva, nagy mértékben hozzájárulhatunk a középkori kutatás eddig elért eredményeinek növeléséhez. I rodalom: Várfeltárások BUDA Gerevich L., A budai vár feltárása. Budapest, 1966. - Gerő L., A budai középkori királyi palota és vár maradványainak helyreállítása. Magyar Műemlékvédelem. V. Budapest, 1970. 155-192. -NagyE., Zsigmond király budavári palotája. Bud. Rég. XVI, (1955.). 105-134. - Zolnay L., "Opus casteri budensis". A XIII. századi budai vár kialakulása. TBM. XV. (1963). 43-108. 101
