NOVÁKI GYULA: A MAGYARORSZÁGI FÖLDVÁRKUTATÁS TÖRTENETE / Régészeti Füzetek II/12. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1963)

A Magyarországi földvárkutatás története

- 46 fokozatban ismét a nagyobb folyók mentét keresik, mig a IV. fokozatban ujabb szétszóródás következik be, ugyanigy a következő szkita-korszakban is, majd a keltaság ismét a vízpartot keresi. Külön kiemeli, hogy erődítménynek sehol sincs nyoma és (ebből a szempontból Romért is helyreigazit 399 ja) csak a természetes védelmet emliti . Zalota

y megfigyelései igen érdekesek, annál is inkább, mert ezt a település-hullámzást néphullámzással \magyarázza, valamint gazdasági körülményekkel (helyhez kötött földmüvelés, nomád állattenyésztés), de mivel elsősorban felszíni jelenségek alapján értékel, az erődítésekre vonatkozó megállapításait egyenlőre függőben kéli hagyni. Még két eseményt kell feljegyezni ebből az évből. Söregi Jáno

s megkezdte a még ma is sok kérdést magába rejtő panyolai (Szabolcs-Szatmár megye) palánk ásatásának gazdag sorozatát, melyről alább még szó esik^^. A soproni Burgstallon viszont utoljára végeztek ásatást Gallus Sándo

r és 401 Lauringer Ern

ő vezetésével, akik sirok mellett egy lakóvermet is feltártak 1933-ban a solymári ( Pest megye) Varhegy asatasairol olvashatunk Valkó Ariszti

dtől. A középkori vár alatt bronzkor nyomai kerültek elő, ujabb bizonyítékául annak a már korábban többször is elhangzott véleménynek, 403 hogy a legtöbb középkori várnak őskori előzménye van «404 , , , 1934-ból Nagy Lajo

snak Pest város eredetéről szóló tanulmányát kell megemlíteni, melyben arról a számunkra nem közömbös körülményről számol be, hogy a pesti rómaikori castellum falai még épen álltak a honfoglaló magyarság idejében és ezek befolyásolták a pesti vár építését^*

1. Jó szolgálatot tettek a földvár kutatás terén a turistakalauzok is. Igy a Dor nay B. - Vigyázó J

. -féle balatonkörnyéki útikalauzban tiz földvárat is találunk, köztük néhány elsőizben lett ismertetve^***

1. 1935-ben a somogymegyei Orda határában olvashatunk egy kis vár / / 407 eredménytelen ásatásáról Gönczi Feren

c tollából . Fejérmegyében Marosi Arnol

d és Dormuth Árpá

d jelentős régészeti kutatásokat végeztek ezekben az években. Ebből az évből többek között két sáncról, illetve sáncvárról értesü... • ...... 408 lünk toluk Ezévben jelent meg Tompa Feren

c részletes beszámolója az ujabb magyarországi régészeti kutatásokról. A minket érdeklő földvárakról igen röviden emlékezik meg, meglepő azonban az az állítása, hogy még a későbronz-