NOVÁKI GYULA: A MAGYARORSZÁGI FÖLDVÁRKUTATÁS TÖRTENETE / Régészeti Füzetek II/12. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1963)
A Magyarországi földvárkutatás története
- 47 korban sincsenek földváraink s az általa hirdetett álláspontot hangsúlyozza itt is, mely szerint a földvárak Magyarországon csak a hallstattkorban kezdődnek. Az általa emiitett nagyméretű földvárak valóban ezt támasztják alá, de teljesen figyelmen kivül hagyja a korábbi kutatók eredményeit. Ezt az álláspontját nyilván a már emiitett lenygeli ásatása is befolyásolta 4*^. 410 r 1936-ban ismét fej érmegyei földvárakról olvashatunk rövid hireket, az előbb emiitett két szerzőtől 4 1 412 /, ' 1937-ben Lovas Elemé r a győrmegyei Ravazd és Ecs környékén lévő töltés-hálózatot vizsgálta. Ezzel már 1870-ben is foglalkozott Sztachovich Rémi g és bizonytalankodások után végül is útnak tartotta. Most Lova s ezt felülvizsgálta, a töltések térképét is közli, de eredetüket bizonytalanságban 413 hagyja, azonban útnak, vagy halastó gátjának nem fogadja el 414 / 1938-ban két szép összefoglaló munka látott napvilágot. Elsőnek Molnár Sándo rét kell emliteni, aki az Alföld öt megyéjéből gyűjtötte össze a földvárakat, sáncokat. Munkája terepbejárások nélkül, pusztán térképek és irodalmi adatok felsorolására szoritkozik, kitűnő alapot adva egy későbbi terepmunkára. Nemcsak a biztos adatokat, hanem a bizonytalanokat is számitásba veszi. Ennek tulajdonitható az a szerkesztőségi megjegyzés, mely szerint a munka elkészülte óta több adatról kiderült már, hogy tévedésen alapul, mégis a teljesség kedvéért azokat is közlik. Összesen 101 sáncot, illetve 415 sánc-gyanus helyet és 9 Ördögárkot sorol fel A másik, csak kisebb területre kiterjedő munka Zoltay Lajo sé, aki Debrecen környékéről ismerteti a különböző halmokat. Három "földvár" jelzésűt is közöl, ezek között kettőnél állapitja meg, hogy valóban nem alap / 416 nélküli az elnevezésük . Mindkét dolgozatot példának lehet emliteni arra, hogyan kellene elkezdeni a földvár és sánckutatást az ország minden területén. • 417 1939-ben történt meg az első olyan korszerű és mindenre kiterjedő sánc-ásatás, amit ugyanilyen publikáció is követett. Banner Jáno s a hódmezővásárhelyi Nagytatársáncot, az Alföld legnagyobb kiterjedésű sáncvárát vette vizsgálat alá. A régi térképek és publikációk adatait kritikai alapon veszi sorra és a tévedéseket kijavitja. Itt találkozunk elsőizben magyarországi földvárak légifelvételével és annak kiértékelésével is. Az ásatás során a sánc átvágására és a belső területen próbaárkok húzására került sor, mim -
