NOVÁKI GYULA: A MAGYARORSZÁGI FÖLDVÁRKUTATÁS TÖRTENETE / Régészeti Füzetek II/12. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1963)
A Magyarországi földvárkutatás története
- 8 mert csurgói földvárat . Utóbbi könyv kiegészítésére Turcsányi Andor tési származású ev. lelkész közli Tés mellől egy kővár nyomát, Jásd hatá41 rából pedig két földvárat Az 1868. év jelentős állomása a sánckutatásnak. Ebben és a következő két évben jelent meg Orb án Baláz s részletes leirása a Székelyföldről, _ ~ 42 amely ennek a területnek bő leirása minden szempontból . Orbá n a székely ember valódi megtestesítője volt, izzó hazaszeretet fűtötte, ami azonban nem tette őt elfogulttá. Természetesen nemcsak várakkal foglalkozott, hanem mindennel, ami nevezetes Székelyföldön. Sőt a várak közül is láthatólag magyobbra becsültea kőfalakat is felmutató romokat. Egész könyvében azt keresi elsősorban, ami a székely seggel, annak történetével függ össze. Várkutatásai során azonban nem hanyagolja el az őskorinak vélt várakat sem, akárhányszor nehéz terepbejárások árán keresi fel ezeket is. Terepbejárásai alaposak. Nem elégszik meg sohasem egyszerű bemondásokkal, mindenről meg akar győződni, ismervén a nép fantáziáját. Leírásaival a lehető legnagyobb pontosságra törekszik,!-várak környékét is leirja és igyekszik azokat beleilleszteni környezetükbe. Több esetben egy-egy sáncot, árkot vagy falat elveszít a szeme elől, de ezeket a szakaszokat nem egészíti ki fantáziával, mint annyian mások, hanem tárgyilagosan leirja a hiányt. Nem kerüli el a szemét az itt-ott fellelhető cserép sem. Felismeri ezek nyomravezető adottságát és igyekszik kronológiájában ezeket felhasználni. Az ő korában azonban még csak gyerekcipőben járt a régészet tudománya, a cserepek kormeghatározása még szinte lehetetlen volt, ezért csak addig jut el, hogy római és barbárkori cserepeket különböztet meg. Érdemes idézni egyik mondatát, mely józan és világos gondolkodási módját tükrözi: "A mult egy sötét tömkeleg, melyen áthatolni nem lehet. Azonban korunkban a régészet nagy fejleménynek indult, s mint a történelmi nyomozások segédtudománya őt megillető polcra emeltetett,. Sőt a régészet éppen ott lép előtérbe, hol a történelem adat hiányában fenn 43 akad. . ." . Nem tartja azonban magát régész-szakembernek: "Legyen * ezen iratom irányt adó, mely legalább tájékozásul s utmutatóul szolgálhas"44 son az e téren kutatni akaró régészeknek Mirt emliti, hetven várromot sikerült megállapítania és jórészt bejárnia, valamennyit több-kevesebb részletességgel le is irja, melyek közüj.
