NOVÁKI GYULA: A MAGYARORSZÁGI FÖLDVÁRKUTATÁS TÖRTENETE / Régészeti Füzetek II/12. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1963)

A Magyarországi földvárkutatás története

közel ötven azoknak a száma, amelyeket a minket érdeklő korokba lehet sorolni. Utóbbiak közül tizenkettőnek a vázlatos térképét is közli. Korukat általában bizonytalanságban hagyja, de igen nagy hajlandóságot mutat arra, hogy a székelységtől származtassa többségüket. A várakat összefüggő védelmi lánchoz tartozóknak gondolja, ezzel kapcsolatban irja: "Szen vedélyes vár-kutató lettem. . . s mint ilyen, csaknem ösztönszerűleg kitaláltam, hogy hol kellett egy-egy várláncolati combinátiómat kiegészi45 tő várromnak lenni" Orbá

n könyvét tekinthetjük az elsőnek, amely egy kb tiz éves (a szabadságharc utáni emigrációból való 1859. évi visszatérése után) szorgalmas kutatás és igen sok fáradságos terepbejárás eredményeit ismerteti. Külön ki kell emelni, hogy nem elégedett meg a felszini munkával, hanem sok helyen ásatást, több esetben sáncátvágást is'végzett. Hogy utóbbiakat nem tudta még kellőképpen kiértékelni, az csak saját kora régészet' kezdetlegességének következménye. Orb£

n különben a Magyar Történelmi Társulat 1868. április 2.-i ülésén az udvar hely széki Küküllő 46 és Olt menti szorosok hegyi erődjeiről felolvasást tartott 1868-ban hosszú szünet után Hőke Lajo

s ismét ir a sáncokról. Akkoriban Hontmegyében tartózkodott, a megye monográfiájával is foglalkozott, igy figyelme az itteni földvárakra is ráterelődött. A Bény, Várad, Visk és felső Palojta melletti földvárakat a rómaiaknak a quádok elleni had járatával hozza összefüggésbe és ideiglenes táborerődöknek tekinti ezeket. 47 Ugyanakkor egy hosszanti védővonalat is ismertet Helemba felett , mely48 ről már négy évvel korábban is olvashattunk egy rövid hirt Még két helyről ismerünk ebből a> évből rövid sáncismertetést, egyet Szadáról, ahonnan egy szép kis kerek földvárat K. I

. ismertet jó táv49 / lati képpel illusztrálva , valamint Jászberény és Halas mellől törökkori 50 palánkról, illetve sáncról, Gyárfás Istvá

n tollából Ezidőtájban volt a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók vándor51 gyűlése Egerben, itt Rómer Fióris az ó-básti pogányvárat ismertette nyilván a Nyáry Jen

ővel végzett közös kutatás alapján. (Ugyanerről maga Nyáry Jenő is tartott előadást a Történelmi Társulat 1869. szeptemberében 52 megtartott hontmegyei kirándulásán . ) Az ezt rövidesen követő rimaszombati vándorgyűlésen Wenczel Gusztáv tartott felolvasást Magyarország

' kö-f