NOVÁKI GYULA: A MAGYARORSZÁGI FÖLDVÁRKUTATÁS TÖRTENETE / Régészeti Füzetek II/12. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1963)
A Magyarországi földvárkutatás története
-44 és ugyanekkor tudjuk meg azt is, hogy néhány évvel korábban Déri Ferenc is támogatott egy itteni ásatást. Sajnos egyikről sem ismeretesek részletek. Zoltai ezen kivül még két földvárat emlit 22 2. Buday Árpá d ismét kénytelen megvédeni állásfoglalását, ugyanis a Pauíy-Wissowa féle Realencyclopediában E. Fabriciu s, a németországi Limeskommissio vezetője kételkedik a Buda y által ismertetett sáncok római eredetében, aki most erre adja meg válaszát 2 2^. 1928-ban Szalay Áko s sürgeti a régészeti kataszter összeállitását és ezzel kapcsolatosan többek között olyan helynevek összegyűjtését is, amik mögött régészeti jelentőség is rejtőzhet, pl. "Földvár", "Órhegy". Fontosnak tartja a térképezéseket is, magába a munkába pedig a társadalom kü388 lönböző rétegeit kellene bevonni Tompa Feren c a lengyeli erőditmény sáncát vágta át G. Bers u német régésszel együtt. Ebben későhallstatti és korai La Téne kori cserepeket taIáit, igy a sáncot véleménye szerint a nyugatról betörő kelták ellen épithették. Megerősiti tehát Wosinsky Mó r felfogását, aki szerint a sánc legkorábban a későbronzkorban készült, mégis külföldön még mindig neolitikusnak tartják 22 2. 1929-ben Buday Árpá d összefoglalja a magyarországi limeskutatásokat, ismerteti az eddigi eredményeket és vitákat. Itt ismét felszinre kerül a korábban már ismertetett elvi vita, ami Téglás Gábo r és Finály Gábor között volt. Buda y egyenesen károsnak minősiti Téglá snak azt az elvét, hogy először csak a terepbejárásokon legyen a hangsúly s szerinte ennek a következménye volt az, hogy erre a munkára nem sikerült pénzt szerezni. Téglá s eredményeit ezen kivül is erős kritika alá veszi 22 2, Pogrányi-Nagy Fél ix cikkeit kell még megemliteni. Az első részben ugy nyilatkozik, hogy a Trianon előtti Magyarország egész területén végzett várkutatást, beleértve a várkastélyokat, erőditett templomokat, római és őskori földvárakat is, nyomtatásban azonban csak Abauj-Torna megyéről találunk tőle ismertetést. Erről a területről 12 földvárat ismertet, le/ 391 irásai azonban gyengék, alig viszik előbbre ismereteinket 1930-ban 22 2 közölte Roska Márto n az 1924-27 között három izben végzett ottomány-várhegyi (Bihar megye) ásatásainak eredményeit. Csak a belső területen végzett kutatást, kizárólag a bronzkor elejéről származó
