NOVÁKI GYULA: A MAGYARORSZÁGI FÖLDVÁRKUTATÁS TÖRTENETE / Régészeti Füzetek II/12. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1963)

A Magyarországi földvárkutatás története

- 25 A Felvidéken több helyen is folyt kutatás. Divéken egy kisebb po181 gányváron ásott ki cserepeket Rakovszky Feren

c , a Zólyom melletti Pusztaváron Czobor Bél

a végzett egynapos ásatást, az eredmény középkor 182' " elejéről származó leletek voltak . Érdekes módon ismertet Neudeck Gyula Sajógömörről egy kisméretű földvárat. Ásatást nem végzett, kronológiával sem foglalkozik, de pontos rajzot közöl és kiszámitja, hány köbméter földet kellett megmozgatni a vár épitésekor, hány munkanapot jelentett ez és hány ember védhette a várat. Számitásaiban, különösen az utóbbiban erősen túloz, minden esetre uj szem pofitokat vet fel a tárgyunkban

1^. A Felvidékről még Liptómegye sáncvárairól jelent meg egy igen szép és sok munkát eláruló dolgozat Mihalik Józse

f, ezidőben liptószentmiklósi tanártól. Mihali

k nagy turista volt, sok hegycsúcsot megmászott és kirándulásai közben tizennyolc sáncvárat is felkeresett és most közölte eredményeit. Rövid leirásokat ad, kronológiájukra nézve csak annyit mond, hogy rómaiak előttiek, quádkoriak és mereven elutasitja azt a nézetet, hogy szláv eredetűek lennének

1^. Hőke Lajo

s utoljára hallatja hangját ebben az évben. A már annyiszor emiitett földvárakat ismét felsorolja, ujat alig találunk köztük, részletesen csak a somogyvári Kupavárral foglalkozik. Többnyire a keltáktól származtatja ezeket, de a körsáncokat avar eredetüeknek tartja. Cikke végén önérzetesen irja: "önérzettel, hiúság nélkül mondhatom, hogy e hazánk történetére és földrajzára nézve fontos föladattal kivülem alig foglalkozott valaki. A további nyomozást, bővebb kifejtést fiatalabb erőkre hagyom. Ha talán el is túlozza, de nem lehet elvitatni érdemeit a sánckutatás terén. Ezévben még egy külföldi régész:, Undse

t foglalkozik a tószegi Laposhalommal, de a sáncokat törökkorinak gondolja

1 187 1890 -ben a délvidéki sáncokkal foglalkozik ismét Dudás Gyul

a , 188 de elsősorban a vaskuti földvárra hivja fel a figyelmet . Borovszky Sámue

l Priglovicz-Szentiván határában végzett ásatást a "római sánc" mellett és egyik "sátorhelyen" cserepeket, hamut és korhadt fát talált. Ugyanitt a sánc egy részét lehordták és csontvázakat találtak benne

1^. Nagy kár, hogy ezek a kronológiailag fontos adatokat nem részletezte. Király Pál dévai, később

1 fehértemplomi tanár Dácia nyugati határával kapcsolatban az 190 ottani "római sáncokat" tárgyalja és ezek római származása mellett dönt