NOVÁKI GYULA: A MAGYARORSZÁGI FÖLDVÁRKUTATÁS TÖRTENETE / Régészeti Füzetek II/12. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1963)
A Magyarországi földvárkutatás története
- 26 Ehhez egy évvel később Fröhlich Róber t szól hozzá és felhívja a figyelmet / 1 ' 191 több olyan jelenségre is, amelyek szerinte a római eredet ellen beszélnek Márki Sándor Arad középkori történetével kapcsolatban a hosszanti sáncok történeti szerepét igyekszik megvilágítani. Rogerius siralmas énekében található adatokkal összeveti és arra a végkövetkeztetésre jut, hogy 192 ezeket a magyarok már itt találták és fel is használták A Felvidéken a pozsonymegyei Szomolány feletti földvárról közöl jó térképet Sándorfi Sándo r odavalósi káplán, sőt ásatást is végzett rajta, 193 / / / sok cserepet talált . Ugyanezen év nyarán Szendrei Jáno st kalauzolta e lelőhelyen, aki további ásatást vett tervbe Dunántulon a soproni Várhelyen végzett ásatást Moritz Hoerne s, • Müller Ott ó és Bella Lajo s. Tizenhét sirhalom mellett azonban mindössze 195 egy lakógödröt tártak fel . Egyúttal a másik nagy őskori, sopronkörnyéki földvárban a Károlymagaslaton (Várhegy) JS folyt kutatás. Bella Lajos itt 29 lakógödröt számolt meg és ennek alapján körülbelül 120 ember lakó196 helyének tételezi fel ezt a telepet . Wosinsky Mór Lengyel ismertetését folytatta, különösen a teraszok metszetrajzai érdemelnek figyelne t, melyek az egykori erősítést jól érzékeltetik**^. Bertalos Gy ula az Eger cimü lapban foglalkozik a sáncok kérdésével, ehhez szól hozzá Ham pel József . Bartalos, bár tisztában van a feladat nehézségeivel, nem várja meg a kutatás eredményeit, hanem máris önkényesen felállítja a sáncok kronológiáját. Bartalo ssal együtt Ham pe l is azt vallja, hogy először össze kell gyűjteni a földvárakat, a rájuk vonatkozó irodalmi, okleveles és térképészeti adatokat is és ezután ásatásokat végez198 ni. Ez azonban egy ember, sőt egy nemzedék erejét is felülmúlja 199 / 1891-ben " Milleker Bódo g verseci tanitó irt hosszú tanulmányt Dél-Magyarország őskori leleteiről. Röviden emlit sok földvárat is, az eddigi véleményeket ismerteti, ő maga azonban nem kockáztat meg semilyen álláspontot^^. Wosinsky Mó r Gerjen mellett, a Duna árterében végzett ásatást a tőle ^megszokott alapossággal, de erődítménynek nyomát sem talál201 ta az ősköri lelőhely dombján, mindössze a természet által van védve A Felvidékről három szép összefoglaló munka is megjelent. Az egyik Tomka Gyulától , aki Zólyommegye őstelepei között négy kősáncot ismertet. Különösen a Szélnye melletti salakosodott sánc érdemel figyel-
