BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)

Csörszárok

- bb jelölve van. Érdekes viszont, hogy a «Kartali-határ

3 mellett «Kis Árok

3 felírás van, és ez párhuzamosan halad a Csörszárokkal. / Kálló és Magyalos puszta határrészének térképe, Évsz.n, Szerz.n. XVIII.százd. vége, Pest-Nográd m. lvlt, 29,sz. Váci yy püspk. gazd. levlt. / További vonalán a galgamácsai határ felé Megyerke irányában halad a Szarvastó felett a Csörszárok / Kallói határ ab anno B84. Suhajda Mátyás uradalmi földmérő. Pest-Nógrád m.áll.levéltr. 26.sz. Váci püspk.gazd. lvlt./ Végül a galgamácsai határból van egy kartografiai adatunk, ahol az 1860-as évek úrbéri rendezése során egy határkiigazitást kellett végrehajtani, és az erről készült térkép a Galgamácsához csatlakozó Ecskend-i határrészen «Tatár árok

3 néven egy sáncvonalat tüntet fel határnak. / Mácsa.,...határának úrbéri rendezését és tagosítását előtüntető térkép. .Szabó Imre hatvani urad.mérnök. 1864/65 Pest-Nógrád m. áll. levlt. Úrbéri trkpk. 245.

1 ^ Mácsa község jelentése errevonatkozólag, Pesti adatgyűjtése során 1864-ben a következőképpen hangzik: «A Templomhegytől nem messzire létezik egy nagyszerű völgy, mely «Tatár árkának

3 neveztetik, s még most is igen sürü tüstcés

3 A jelentést beküldő jegyző nem ároknak, hanem inkább völgynek nevezi, ahová hajdanán az emberek elbújtak. Ezzel szemben a legutóbbi időkben is a Csörszárok folytatásának tudták az odavalósiak az ecskendi erdőben látható sánevonalat. Most újra vissza kell térnünk Csány községhez, Csány és Verseg között csak Bartalos adatait vizsgálhatjuk újra, de ő sem tud már mondani semmi biztosat. A Csány és Hatvan közötti távolságról csak annyit ir. hogy a hatvani «Strázsa

3 nevü szöllőhegyen alig lehet felismerni a sánc nyomát. Bedekovich l8o8-ban készült térképére hivatkozik, de ez a térkép csak Hatvan irányában jelzi a sáncvonal folytatását., a lap széle miatt tovább nem is rajzolhatta. «Hatvantól

3 - irja Bartalos - /Bartalos: id.mü llo o. / «már a térképek útmutatással nem szolgálnak, nyomról nyomra kellett Herédtől feljárnom a fenyőharaszti s kiskartali pusztákon, hol csak a part emelkedésének terasszerü vállaiban mutatkozott, merészen «S

3 alakot irva le, a verseghi határon az ecskendi erdőnek tart a váci völgy felett. Az ecskendi erdőben tisztán látható ugy földhányása, mint az északi oldalon eső árka. A földliányás magassága több helyen 2 méter, az árok szélessége 3 méternél többet is kitesz. Innen a megszükült Galga völgyön Tót-Györk alatt tér át a túlsó partra Szilágynak, a váchartyáni öre ghegynek, a dukai Szurdoknak, Pokolvölgynek, onnan a váci határba haladt, hol nyomai elenyésztek, mindössze a Piuvcsics-féle nyaralótól maradtak Vác alatt az Ördögmalomig.

3 Ennyi adat birtokában kell eldönteni, hogy a kb, 10 kilométeres létezésében bizonyítottnak tekinthető sáncszakasz, mely Verseg és az ecskendi erdő között létezik, összeköthető-e egyrészt Heréd-Hatvan Strázsahegyen keresztül a Csány-Jászárok-