BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)

Csörszárok

szállási vonallal, másrészt nyugati irányban, Bartalos utmutatása alapján fellelhető-e az árok vonala Vácig? Vácon a Csörszárokkal kapcsolatban teljesen bizonytalan adatokkal rendelkezünk. Tragor Ignáa irja» /Trag

or Ignác: Vác és vidékének archaeologiája. 1912. 23-24.0./, hogy Bartalos a Csörsz árkot Vác határában a törők vízvezeték romjaival kapcsolatban Marx János államvasuti elnökigazgató villájától az «Isten malmáig" megtalálta. Az itt végződő régi vízvezeték a dukai határból hozta Vácra a vizet./id. mü. 60. o.l Szinte Gábor tanár l88o-ban a Csörszárok után kutatva akadt rá a pogányvári őstelepre a Kecskések. Nyulasok, Kishérmány, Papdülő és a Duna közötti területen. A Pogányvár, mely a térképeken Váralja néven van nevezve, a Kompkötő sziget irányában húzódó halmok Duna felé eső végének tetején, hatalmas sáncárokkal körülvett 120 m hosszú, 20-40 m. széles fensik. Arról azonban Tragor nem szól, hogy ha Szinte Gábor ott is kereste, összefüggésbe hozható ez alapon a Pogányvár és a Csörszárok sánca? Az eddig elmondottak alapján az alsó Kisárkot, mely a Dunától a Zagyváig a Csörszárok nevet viseli, a Duna-Tisza közén áthaladó egész vonalán bizonyítottan létezőnek lehet tekinteni. Ennek a sáncvonalnak hossza kb. 100 km. A felső sáncnak, mely vélelmezett teljes terjedelmében a Csörszárok elnevezést hordja, eddigi vizsgálataink eredményeképpen ez időszerint fenntartással tekintendő ugyancsak a Dunától a Tiszáig terjedő egész vonala. Ennél a sáncnál a Vác-Galgamácsa, vagy Galgagyörk közötti, a Verseg-Csányi, valamint a Tilaj puszta-Ároktői, egyenként kb. 20-20, összesen tehát mintegy 60 km.-es szakasz még további bizonyításra szorul atekintetben, hogy a részletekből összefüggőnek látszó hajdani tervezés vajon kivitelezésre is került- ? Ebben az esetben a felső Csörszárokvonal, a megadott pontokon keresztüli irányban kb. 140 km. hosszú sáncot képviselne. Teljes hosszukban figyelve, a párhuzamosan futó két sáncvonal egymástól való távolsága 9 és 15 km, között változik. Egymáshoz legközelebb eső szakaszuk a jászárokszállási és jászberényi határok között van. Mindkét sáncvonal megközelítően egyenlő terepviszonyok között létesült, ahol a síkvidéki részek, a hullámos domborzat, a jelenlegi és hajdani erdős területek épp oly arányosan váltakoznak, mint a vizes vidékek. Azzal a megkülönböztetéssel kell élni mégis, hogy az alsó sáncvonal teljes hosszán nem volt annyi folyóvíz támadásának kitéve, mint a felső Csörszárok, A két Csörszárokkal azonban még nincs kimerítve azoknak a sáncszakaszoknak felsorolása, melyekkel az észak duna-tiszaközi Csörszárokrendszer vizsgálása kapcsán számolnunk kell. Idéznem kell Römer adatai közül a Füzesabony-Sajószentpéter között feltételezett sáncvonalra vonatkozó adatokat / Compte-Rendu... 1878. 46, 59, 64 o./, melyekről, ha nem is azonos elképzeléssel, szólnak még Kandra Kabos és Bartalos Gyula is.