BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)
A berettyó és a körösmenti Ördögárok
- 98 * van. egy nagy kiterjedésű erődrendszert ábrázol, melynek megnevezése; «Ördög Árok oder Teuffels Schantzen». 1783-ban Sann főhadnagy térképésztiszt sem rendeltetését,.. sem korát megállapítani nem tudta, a magyar elnevezést feltehetőleg a helyi lakosoktól kapta. Ezek a földmüvek azonban nem sorolhatók a lineáris sáncok közé. Ugyanilyen részadatokat tartalmaz az I. kat. felvétel XIV.-32-es térképlap is. A Csávolyról Bajára vezető két déli ut között a «Wranisch Wald »-tói nyugatra jelöl egy-egy kilométernél rövidebb észak-déli irányú sáncvonalat «Röme r Schantz» felírással, és ugyanezzel a megnevezéssel egy másik sáncot a Wranisch Wald-tól keletre, mely az előbbinél valamivel hosszabb, iránya pedig délkelet-északnyugati. A következő adatunk már a XIX. század derekáról származik. Révész G örgy halasi lakos, éremgyüjtő, ismerteti az Areh.Ért. 1869 évf. 195.o.-ben a legutóbb talált érmeit. A következőket irja; Ördögárok van a halasi határban is. benne egy kutgödör ásása alkalmával találtak egy ezüst és egy bronz érmet Traján császár korából. A cikk további részében még azt irja, hogy az árok a Tiszától a Dunáig tart. és sok helyen jól kivehető. At azonban már nem lehet megállapítani, hogy a közleménynek ez a része is az ismertetés*' beküldőjétől, vagy a szerkesztőtől származik. Rómen Flóris Révész Györgyöt mint «vidéki gyűjtőink veteránját» apostrofálja. Ennyi adat áll rendelkezésünkre Bajától Szelevényig. Szelevénytől 1826ban készült térképén rajzolja meg Bobok József mérnök az Ördögárok vonalát./Tekintetes ns. Heves vármegyében Istvánháza puszta. 1826. Bobok József mérnök. Földváry család térképei. Pest-Nógrád megyei áll. levlt. Törzsgy. 73,sz./ Mivel pontosan ugyanezt a területet rajzolja 1765-ben Ruttkay Mihály térképe is, ennek a korábbi adatnak alapján fogom ismertetni az Ördögárok ezen szakaszát. I Specialis Mappa praedii Istvánháza. 1765. Opera Mich. Ruttkay jur. Geom.et. Math. A Földváry család térképei. Pest-Nógrádmegyei áll.levlt, Törzsgy. 74./ A Kőrös holt ágai mellett, a Kürt és szelevényi határ töréspontját képező «Végh», vagy itt «Vig» halomtól van az Ördögárok északkeleti irányban haladónak rajzolva. Párhuzamosan fut a Szelevény-Kunszentmárton közötti úttal, majd az ut a Kőrös holtágának dél-északi fordulatától továbbvezet kelet felé Kunszentmárton irányában, az Ördögárok pedig északkeleti irányban haladva átlépi a gyalai határt. Ezen a határon tuli folytatása még jelezve van, de a terepfelvétel tovább már nem terjedt. Csatlakozó részlettérképet egyelőre nem sikerült találnom, ellenben Mikovinyi Püspökladány felé eltérő vonalának egy szakaszát, az ecsegi és déA 72 vaványai határokban még ma is megtalálható 0 dögárokvonalat valamennyi nagyobb méretarányú térkép jelöli /1.katielv. XXI-21 és 22. valamint az 1: 25ooo-es 5166/1 és 5166/3-as térképlapok./ az Egyházas halom és Kenderes sziget között. A legutolsó és erre a sáncszakaszra vonatkozó, terepbejáráson alapuló adat Bereczki Imre dévaványai tanár «Szarmata nyomok a dévaványai határban» cimü, a Magyar Nemzeti Muzeum,
