BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)

A berettyó és a körösmenti Ördögárok

- 99 * adattárának 1959 dec. 17,-én kelt jelentésében található, aki a következőket irja róla: «Eegyházhalma. Vadásztanya» Bánya. 1958. Igen nagyméretű telep. A szarmaták egy régebbi telepre telepedtek rá. A bánya fala túlnyomólag.... szarmata leleteket mutat. Benne kerek gödrök szarmata nyomokkal, több csontvázzal.,,. A bánya mindkét oldalán emelkedések vannak. Innen téglák és terméskövek kerültek elő...... E telepnek megy neki az Ördögárka nevü emelkedés. A Josephinische Aufnahme 1783-as lapján Teufels Graben» /Pontosan: Kenzeichen des Teufels Graben és mellette a térképlapon: Ördög Árka sziget. A térképek számát fentebb felsoroltam./ «Kezdetén» - folytatja Bereczki - 4959 okt. 22.-én szarmata kerámiát ástam ki. . . » Az Ördögárka 2o~25 m. széles árokból és kb. ugyanolyan alapátmérőjü töltésből áll. Magassága legnagyobb a kórézugi gyep fix pontján. Itt 24o cm. Hossza kb. 6 km, A 195o-es évek elején épített rizstelep délnyugati részét elvette. Már 1783-ban sem ért Egyházhalmáig. Ma kb. 5oo m.-re kezdődik a V dász féle tanya romjaitól. Nyomai azonban kb. 2oo m.-re ::is mutatkoznak. Északkeleti végéből két helyen elszakított egy darabot az árviz. Valószínűleg a Tisza. Ez tette itt a legtöbb kárt, Igy keletkezett a XVIII. században Kéritónak. ma Kiritónak nevezett ér. Az Ördögárka igy a Tisza árvizgátjának épülhetett a szarmata időben.» Amint már emiitettem, sem a sze^levényi Ördögárokszakasznak ezzel a Kiritó-Egyházhalom közötti sáncszakaszára, sem ez utóbbinak a Szerep-Püspökladány felé való folytatására adatokat nem találtam. Eddig a Mikovinyi által rajzolt vonalat vizsgáltuk. Nézzük meg most a Bedekovich térképébe illeszthető részletadatokat. Bedekovich Szelevénytől folytatólagosan Dévaványa alatt Szeghalomig rajzolta meg a sánc vonalát. Szeghalom határában is létezik egy Ördögárok elnevezésű mesterséges földmű. Eirnek azonban már a multszázadban vizvezető jelleget adtak azáltal, hogy bevonták a vízrendezések körébe. Nagy Somának a Berettyó szabályozási társulat viszonyairól 1863-ban irt cikkében I ^ihar 1863 évf, 33,34. 35 sz.l találkozunk a szeghalomi Ördögárok szerepével.» Az I860, év első hónapjában, január 12,-én érte el az áradat tetőpontját, q Sárréten átvönuló átmetszés. . . , zárgátját áthágván a főcsatornába tódult. , , Nagy sebességgel rohant a viz a csatornában Szeghalom alá. hol a Sebes Kőrös rétjéből jövő Ördögárkában talált vizet feltartóztatta.» «Szeghalom alatt az Ördögárka, vagy még Kis Kőrös név alatt ismeretes folyó medrébe ömlik a berettyói főcsatorna vize* A társulati elnök , . . felterjesztést tett a helytartótanácshoz «». . , az oldalvizek eltöltése, különösen pedig a Kis Kőrös végleges eltöltéséért, mely a S» bes Kőrösből áradás alkalmával mégegyszer annyi vizet árasztott a Berettyóba.» «... a főcsatorna alatt értjük azon 1273o fEl. hosszú medervonalat, mely Szeghalom alatt az úgynevezett Ördögárok vagy Kis Körösi hídtól kezdve a szeghalmi, füzesgyarmati, darvasi és zsákai határokon keresztül megy.* Amint ebből a leírásból is látjuk, a XIX. század vízrendezési munkálatai