BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)

A Maros-dunaközi /bánáti/ sáncok

- 80 02 mánd közötti ut középső szakasza «Römer Schanz

8 felírással van ellátva. Ha ezekután visszatérünk a részletlapokhoz és a XXIV-30- at nézzük meg, mely 1783-ban készült, tisztán látjuk, hogy az ut egy szakaszon egy sánc mellett vezet, majd újra visszatér rá. Az észak felé csatlakozó XXIV-29. térképlap déli szélén ugyancsak ott találjuk az «Alte Römer Schantz

8 felírást. A Szt. Annái úgynevezett avar gyürü ettől a sáncvonaltól keletre, körülbelül 3 km.-re fekszik. További pontos részleteket ezekről a térképlapokról megállapítani nem lehet, de a két felírás nyomán feltételezhető, hogy az Aradról Simándra vezető ut. mely szakaszaiban felhasznált egy sáncvonaltöltést, annak irányát is jelzi. Ez az irány tovább folytatódik a Simánd Nadap -Erdőhegy-Kisjenői útban, ahol eléri a Fehérkőröst és ahol az Ördögárokra vonatkozó utolsó adataink vannak. Kérdés, hogy a hajdani sánc merre tér el az ut irányától? Ha Kisjenőtől nyugatra Székudvar felé, akkor Zeréndnél kapcsolható az Ördögárok Kőrösökön tuli nyugati vonalához. Ha az irány keletfelé tér el, ugy a Szinte, Ágya táján jelentkező Ördögároknyomokhoz látszik csatlakozni. Mindez csak a helyszínen dönthető el. Az I. katonai felvétel XXIV-31. lapján a Marostól északi irányban közvetlenül a hegyek lábánál Ménes, Gyarak, Kuvin, Lovasince helységektől nyugatra kb, 2.5-4 km. távolságban, Lovasince község magasságáig ugyancsak egy sáncvonal van kirajzolva «Alt Römische-Trajaner Schanz

8 felírással. A Csörszárok és Ördögárok után két uj elnevezéssel találkozunk: a «Római sánc.

8 és Traján sánc nevekkel. Mind a négy név mutatja, hogy a sáncok mely nyelvterületeken futnak keresztül. A későbbiek során azonban látni fogjuk azt is, hogy a sáncok építésének idejére vonatkozólag ezek az elnevezések nem jelentenek megindokolt kormeghatározást is. A Maros Dunaközi /Bánáti sáncok/ Hogy azonban eddigi adatainkat nagytáji összefüggéseikben szemlélhessük, át kell lépnünk a Maros vonalát, és meg kell vizsgálnunk a sáncoknak a folyón tuli, bánáti folytatását. Ennek a területnek áttekintésénél abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy idevonatkozólag nem csak a legkorábbi használható térképanyaggal, de a legkorábbi részletes irodalmi feldolgozással is rendelkezünk. A török hódoltság utáni katonai térképfelvételek már a bánáti telepítések kel és kulturmunkákkal kapcsolatban indultak meg. A verseci kerületről 1718, a csákovairól 1723, a temesváriról pedig 1720 ban készült térképpel rendelkezünk. /Mappa von dem Werschezer District., im Jahr 1718 et 1725. Bécsi hadilevéltár B IX 63 a 668, Mappa von dem Csakowaer District.. abmessung im Jahr 1723. Bécsi