BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)
Tiszántúli sáncok
- 75 * az Ördögárka és a «Traján» felírást viseli. Ezzel párhuzamosan egy másik sáncvonal is látható az uradalmi térképen ugyancsak Traján felírással, mely észak felé egy vízfolyásban végződik. Egyébként az Ördögárkát az uradalom egy szakaszon vízlevezető csatorna építésére használta fel, / 260, o./ Ez a kettősség azonban már a Berettyó vonalától, sőt feltételezhetően azon felül is létezett. Pocsaj község, mely Konyár községgel közel egymagasságban. de attól mintegy 12-15 km,-re keletre fekszik, az 1864 évi adatgyűjtések során jelenti, hogy a «helység határában a keleti oldalon van az Ördögárok dülő, melyen egy régi árok vonul, mely mindig Ördögárok néven ismertetett,» Ezt az Ördögárok dűlőt a legújabb 1: 50000 méretarányú térképek is jelzik, az ároknak vagy sáncnak nyomát azonban ezen a térképen már nem találjuk, Pocsajtól délre légvonalban kb. 20 km.-re van Bors község, mely az adatszolgáltatás során csupán annyit közöl, hogy: «az Ördögárka hajdan a tatárok és a törökök elleni sánc«. Ennél valamivel többet mond a rojti elöljáróság: «semmi nevezetes hely nem létezik, kivéve a Gyapjú felé vezető utat. mely Ördögárkának neveztetik,» Réső-Ensel ezen a tájon, Mácsa és Aicsi puszták között nemcsak Bohacsek András uradalmi mérnök 1822-ben készült térképén, de még a terepen is látta az Ördögárkot, Legszélesebbnek a puszta közepén látszott az árok. ott, ahol a nagyváradi ut átszeli, ./Réső-Ensel id. mü. 15.o,/ Ugyancsak Réső-Ensel írja. hogy 1866-ban Nagyváradon idősb, Zsiga Miklós, aki Debrecen és Nagyvárad között megtett utjai során különböző helyeken figyelte meg az Ördögárok vonalát Biharban, a 90 évet élt édesapjától hallott az Arad-Simánd között a nyomaiban a sikföldön még látható árokról, mely Simándtól Feketebátor irányában haladt. Ez a közlés messze előre, tul a Fehérkőrösön, már a Maros felé világítja meg az Ördögárok vonalát. Nekünk azonban meg kell még vizsgálnunk, hogy a Rézhegység és a Bi»arhegység előtti síkságon húzódó két sáncvonal közül a keletit meddig lehet dél, illetve észak felé követni. A Rojt után következő Oláhszentmiklós község határából az adatgyűjtési jelentés csupán Ördögárka dűlőt és Ördögárkon tuli dűlőt jelent minden további magyarázat nélkül, ami azonban ebben az esetben hem is szükséges, részben mert térképek állnak rendelkezésünkre, részben pedig Barakony község adatai kiegészítik és tovább rajzolják aZ Ördögárok vonalát, «A község határa fekszik - irja a jegyző - Oláhszentmiklós, Cséffa, Gyapjú és Pankota puszta között. Oláhszentmiklós felől végig nyúlik egy nagy lápos, kevés nádassal, melynek felső végén egy fahid van. Innen Pankota puszta felé véve a «Kapu Gerulini» nevü dülő fekszik egész a Pankota puszta határáig, mely határokat nagy árokkal volt felhányva ut választja / sic / s ezen ut Ördög Árkának neveztetik,» Ezt az utolsó szakaszt már az l:25000-es térképek 5267/2, sz, lapja is igazolja, A Cséffáról Gyapjú községbe vezető úttól északra eső határrész Ördögárka ncvvel van megjelölve. Ettől a határrésztől északi irányba vezet egy ut a lapszéléig, mely Barakonytól, Oláhszentmiklóstól és Rojttól keletre halad Kőröstarján felé és ugyancsak
