BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)

Tiszántúli sáncok

- 7« az Ördögárok nevet viseli. De ugyan ezeket igazolja az I. katonai telvétel XXV-23 és a Neu féle térkép 2,5, lapja is. Mindkét térkép a mai Máosa puszta és Inánd között jelez egy. az emlitett vonalnak megfelelő árkot, utat, de megnevezés nélkül. Ezeknek az adatoknak felel meg az az útvonal is, melyet az 1: 200,000--es térkép 39 47 / Békéscsaba/-< lapja ábrázol Cséffa Ördögárok dülő és Gyires között. Cséffától délre a sáncvonalak ezen párhuzamosságára bizonyítékunk már csak a Maros jobbparti területein vannak. Nézzük meg ennek a keleti Ördögárokvonalnak esetleges északi iolytatását„ Pocsajnál a község jelentéséből csak annyit tudunk róla, hogy ott az Ördögárok dűlőn egy régi árok vonul, de hogy milyen hosszan, arról a község nem közöl adatot. Irányára vonatkozólag is csak annyit lehet megállapítani, hogy mivel a mai napig is az Ördögárok dülő néven szereplő határrész a községtől északkelet-északi irányban fekszik, feltehető, hogy a sánc is abban az irányban halad. Nem határozott adat, de Römer irja 1878 táján; /Orsz. Széch.Könyvt.Kézirt. Ouart.Hung. 1413. 66.o./ «A nagylétai határban hogy létezik Ördögárok azt már régen tudtam, de hogy a Leányvártól keletre, mocsártól körülvéve, egy benyúló sziget végén van egy négyszögletű földvár, csak a térképről tudtam meg.» Bihardiószegen szemlélte meg Rómer az uradalmi térképet. Az idézett mondat értelme szerint térképen is látta ábrázolva a nagylétai határban az Ördögárok egy szakaszát. Azt nem emliti, hogy milyen irányban, Az 1864 évi adatgyűjtés során azonban Nagyléta község vezetősége minderről nem emlékezik meg, A körülbelül idevágó beküldött adatok a következők: «Kádár árka. Kádár nevü lakos ásatta. Vaskapu hegy, hol szoros ut van, két szekér ki nem térhet egymás mellett, » Nehéz . válaszolni arra a kérdésre, hogy a községi elöljáróság, amely tud a község területén egy ásott árokról, ismer egy «Vaskapu hegy»-et. miért nem tud arról az Ördögárokról, melyről Rómer tizennégy évvel később tesz említést? Feltehető lenne, hogy a Diószegen látott uradalmi térkép elkészítése óta minden elmosódott a nagylétai határban, de Rómer azt állítja, hogy már régebben is tudott az ottani Ördögárokról? A Rómer már többször idézett, «Bihar megye régészeti és néprajzi szempontból» cimet viselő kéziratcsomójának 61, számozott oldalán a bihari várral kapcsolatban van egy nem világos, de minket érdeklő fogalmazása: «. . . . egy vonal húzódik i Hegyközkovácsi irányában, mely talán több más eltűnttel arról győzhetne meg bennünket ..... a feltűnő és erre is elterjedő Ördögárka miatt a régmúlt időben többször is használtatván a rhing nevet is megérdemelhette volna.» Ugyanezen kézirat 93. oldalán irja: «Érmihályfalva előtt mintegy 400 lépésnyire az úttól nézve emelkedést venni észre, mely töltés lehetett, de az árok maga szántás által betemetve.» A Pesti: Helységnévtár biharmegyei kéziratos kötetében találjuk Érmí hdlyfa'va 1864-ben kelt jelentését: «... a város határán a déli oldalon méü urn is