BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)

Csörszárok

- 62 * zsöny déli nyúlványain és a Dunakanyarban, de Dunántul és a Rábavonalán is rengeteg terepbejárást végzett, - mint irta - közel negyedszázad alatt. Munkájából sok értékes megfigyelést lehet kivenni nemcsak a sáncokra vonatkozólag, de más régészeti anyagra vonatkozólag is. Helyszíni megfigyeléseivel kapcsolatban nem csak kartografiai, de okleveles anyagot is használt véleményének alátámasztására. Nem vonhatjuk kétségbe. hogy Nagymaroson sziklába vágott úgynevezett «remetelakok»-at látott, a Nagyszál tetőn bizonyos, hogy «az ott lelhető cserepek és vízgyűjtő mélyedések* alapján jól következtette, hogy a tető «valóságos táborhelye ..... volt az ős népeknek.» A szandavári hegyen látta a hajdani földerődöt. Gyöngyös-Püspökinél a térképpel is igazolt «fossa» s «agger» határjelző vonalat, a Kerecsend és kompolti határban pedig végig ment biztosan a Kis-Árok partján. Ezeket a pontokat azonban minden további ellenőrzés és 5o bizonyítás nélkül egy vonallá összehúzni nem lehet. És most térjünk vissza a kerecsendi és kompolti határba, ahol részletes vizsgálatainkat abbahagytuk. A Kápolna. Kis Kompolt és Iklát-i határ 1755,-évi állapotát feltüntető uradalmi térképen megfigyelhető az úgynevezett Kisárok, és a térkép legdélibb pontján berajzolt Csörszárok szakasznak egymáshoz való helyzete. Anélkül, hogy behatóbb régészeti vizsgálatok nélkül messzebbmenő következtetésekbe szándékoznánk bocsátkozni, regisztrálnunk kell azt a tényt, hogy a «Kisárok* mint kisérő jelenség, eltekintve a nagy déli vonal nevétől, itt Kompoltnál harmadízben fordul elő ugyanezen a néven, párhuzamosan valamelyik Csörszárokszakasszal. Az I.katonai felv. XIX-16. a váci püspkúurad.trkp. 39 Kálló község határát ábrázoló térképlapjain, és itt a kerecsend-kompolti határban figyelhető ez meg. Lehet, hogy a nagyobb sánctól való megkülönböztetést jelent csupán. A hangsúly a földmű jellegén van. Árok. vagy sánc. De mert Bartalos ezen a nyomon kívánta tovább vezetni a Csörszárok harmadik vonalát, bizonyára az azonos szerkezeti sajátosság, a megfelelő irány és az ismeretlen korból való származás alapján tette azt. Ezeket az adatokat csak a helyszínen lehet megvizsgálni, ugyanugy mint azt, hogy Erdőtelek és Dormánd között teremthető-e összefüggés a további. Sajótorkolat felé sorakozó adatok és a Csörszárok addigi vonala között. A Duna-Tisza közének északi részén tehát, a ma rendelkezésünkre álló adatok alapján, három sáncvonalról tudunk. Délfelől az első, mely teljes hosszában kiépitettnek tekinthető, Dunakeszitől induló, Jászfényszarunál a Zagyván áthaladó és Kisköréig a Tiszáig terjedő Csörszárok-Kisárok vonal. A második, a középső, részleteiben meglévő, Vác-Kálló-Csány-DormándEgerlövő-Ároktőnél ugyancsak a Tiszáig feltételezhető Csörszárok, és a harmadik, mely Szihalom-Mezőkövesd-Igrici-Tiszaoszlár között nyomokban jelentkezik. Hogy ezen sáncvonalak mögött egy egységes tervet, esetleg egy tervnek megszakadt kivitelezését, avagy a megépülés szakaszosságaiban is egy offenzív vagy deffensiv jellegű időrendi egymásutánt kell látnunk, mindezekre csak a tovább; rcgőcsc-