BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)

Csörszárok

- Rómer Flóris, előttünk ma ismeretlen adatok alapján, feltételez tehát egy Füzesabony és Sajószentpéter közötti sáncvonalat. Az erre vonatkozó, és a szakirodalomban található adatokat ezen dolgozat 16. oldalán ismertettem. Kandra és Bartalos különösen az utóbbi sokkal többet állítanak, de más irányban. A különbség annyi, hogy amig Rómer nyugat-keleti irányban Füzesabony-Szihalom-Cserépfalu - Sajószentpéter irányában véli a sáncot, addig Kandra Kabos keletfelől indulva igyekszik az elszórtan jelentkező adatok alapján a létező földmüvek rejtélyét megoldani. / Archaeologiai Közlemények 1879. 23. o. Kandra K.: Diós-Győr vára./ «....vessünk egy futó pillantást az avar erődítés egyik bámulatos müvére, a Csörsz Árokra. Ez. amint a borsodi Ároktőnél a Tisza mellől kiindul, elmosódott északnyugati irányát nem sokáig tartja meg. hanem még azon határban megtörik, illetőleg két ágra szakad, és mig az egyik ág Hevesmegyén át a Jászságot érintve Valkóig és talán tovább is terjeszti, a másik karját jobbra Borsodon keresztül nyújtja ki a Bükk mentében egész Sajószenlpéterig.

8 Kandra ezen állításánál Lévay Józsefre hivatkozik. /Lévay: Sajószentpéter és helynevei Uj Magyar Muzeum 1855. évf. 95./ de itt, amint már tudjuk, bizonyítékul csak annyi szerepel a város helynevei közül a dűlők, rétek, legelők rovatában, hogy a «Csesz árka

8 jelentéktelen árokvonal. Semmi más adat nincs, és ezt is Miskolcról küldték Lévaynak. Kandra Diósgyőrről ir, és többek között a fentebbi sajószentpéteri adat alapján is, igy folytatja következtetését: «És ezzel Győrünk régisége, eredete ós neve egyaránt megfejtve állana előttünk, feltételezve, hogy a mondott Csörszárok-féle erődvonal Nagymihály-Gelejtől, ameddig még szemmel tartható, irányától eltérve Cserépfalunak tart, és innét hegyen völgyön keresztül Diósgyőr érintésével nyúlik a Sajóhoz.

8 Kandra Kabosnak itt Nyilas Alajos a forrása, aki azt irja / Arch. Ért. 1872.évf. 78.0./, hogy Cserépfalu határában déltől észak felé az úgynevezett Mészoldali szőllök alatt, és innen északkeleti irányban a Kis és Nagygalga hegy között, és ezeken tul ismét észak felé hajolva változó mélységű árok vonul, melynek partja helyenként 2 öl magas. Ugyanebben a dolgozatában /Diós- Győr vára / a jegyzetrovatban emliti Kandra a másik Csörszárokvonalat. amely, innen idézem - « Oszlárnál a Tiszánál kezdődik, Nemesbiken keresztül, Parasztbik puszta, Igric alatt a geleji Csincséig nyugati irányban, onnan északnak Vatta és Ernőd között a Sajón valószínűleg Sajóke reszturnái megy át, mert itt ismét nyoma vész. Tovább nyomozni még nem volt alkalmam.

8 Kandra Kabos összefoglalója: Diósgyőr a Csörszárok egy előretolt állása volt. Rómer az általa szerkesztett és Ilátsek rajzolta ősrégészeti térképén mint kétes Ördögárkot jelzi ezt a Tiszaoszlár - Sajókeresztur, sőt a Sajón tul ugyancsak SÍ jószentpéter irányában fellételezett vonalat, Kandra dolgozata 1879-ben jelent meg, és igy lehetséges, hogy ezek ugyanazok a tájékoztatások erről a vidékről, amelyeket a