BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)

Az okleveles adatok és a sáncok elnevezései

- 38 Dunából, és közel a Nagykörút vonalán tér oda vissza. Ez a vonal azonos a Bartalos féle magnum fossátummal. Természetesen a Csörszárokhoz vagy a Csörszárkokhoz semmi köze sincs. Hogy a fossatum magnum kifejezés mennyire nem vonatkoztatható kizárólag a Csörsz vagy Ördögárkokra, azt Ortvay Tivadar munkája is igazolja /dr. Ortvay Tivadar: Magyarország régi vízrajza a XlII.század végéig/ aki az okleveles adatok alapján az ország minden részéből emlit erre vonatkozó adatokat, A különböző határmegállapitásokkal kapcsolatban használt fossátum magnum kifejezést csak akkor lehet bizonyító erejűnek elfogadni, ha az mesterséges árokra vonatkozik, és még ebben az esetben is vizsgálandó, tartozhat-e valamelyik sáncrendszerbe, avagy az oklevélileg emiitett földmű valamely más rendeltetéssel más időpontban épülhetett. Az oklevelek hitelességét csak annyiban szükséges megernliteni, amennyiben az abban foglalt adat korát meg kell állapítani. Ha egy oklevél tény vagy időrendi hamisítást is tartalmaz, a határ leírását, a határpontok felsorolását használhatónak kell elfogadni a hamisítás időpontjára vonatkozólag. Az oklevelekben foglalt határjárások adatait, ha azok jól konzervált tereptárgyakra. - beágyazott folyómeder, kunhalom, régi ut vagy legalább útirány két. megadott, ma is látező települési hely között stb, - támaszkodnak, egy részletes térképen ma is azonosítani lehet, Sajnos az Alföldön ez sokkal nehezebb, mint a geologiai viszonyok következtében határozotabban tagolt, állandóbb felületi jelleget mutató dombos, hegyes vidékeken. Sáncaink azonban csak kisebb részben haladnak át az ilyen területen, nagyobb részükben a sik vidéken találhatók. Szemben Marsili egyvonalas, nem is a Dunáig érő ábrázolásával. Rómer adataiból kell kiindulnunk / Compte-Rendu / De a rendelkezésünkre álló egyéb bizonyító anyag szerint is. épp ugy mint a Bánátban vagy szakaszonként Biharban, a Duna-Tisza közén is több. de legalább két párhuzamosan futó sáncvonallal kell számolnunk. Az alföldi sáncoknak Duna-Tiszaközi szakaszán nevezik a sáncokat Csörszárok-nak. Találkozunk ezzel az elnevezéssel még a Tiszán tul is. de már csak a büdszentmihályi / Tisza vasvári/ határban. Azon tul a Csörszárok nevet az Ördögárok elnevezés váltja fel. Meglehetősen zavaros a helyzet már az elnevezéssel kapcsolatban is. Amig ugyanis az úgynevezett Csörsz monda különböző variánsaiból ugy tűnik, mintha csak egy. a Dunától a Tiszáig érő árok létezne, a XVIlI.század térképei, amint látni fogjuk, gyakorlatilag három sáncvonalat is ezen a néven jelölnek. A zavar valószínűleg abból származik, hogy a sáncvonalak lek opottsága. és minden bizonnyal már a monda keletkezésének idejében is fennálló hiányossága, valamint a kis térközü párhuzamosság /átleg 10-15 km./ iránycserét idézett elő, és Árokszállástól Csány-Tura-Valkó-Mogyoród-Dunakeszi irányban vélték a sáncvonal