BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)

Az okleveles adatok és a sáncok elnevezései

39 irányát. Lehetséges azonban az is. hogy a monda keletkezésének idejében az Árokszállás-Csány-Hatvan-Heréd-Verseg-Kálló-Váci iránynak sokkal több nyoma volt. mint ma, A mult században azonban még meg volt az alsó déli árokvonalnak a Zagyvától keletre eső több szakasza, és ezt Kisároknak nevezte ugy az irodalom, mint a cartogralia, mig a Zagyvától nyugatra eső vonalat mindenütt Csörszárok néven ismerték, Első pillantásra ez nem jelentős dolog, de ha a részletekbe megyünk, ugy két kérdés merül fel. Az egyik a névvel kapcsolatos, a második az árkok vonalára vonatkozik. A két kérdés a következőképpen függ össze. Ha a Csörsz név egy árokra vonatkozik.- ugy meg kell találni a felső, a valószínűleg nevet adó sáncvonal folytatását Csánytól nyugat felé. Feltehető ugyanis, hogy az Árokszállás-Ároktő közötti sánc az Erdőtelek-Dormándi, és még tovább is, de különösen Erdőteleknél feltűnően magas töltésű, széles alapozású részlete miatt kapta a nevet, bár az erdőmentes síkvidéken messzelátszó, ma is fás hosszú vonala szintén indokolja az általános érdeklődés felkeltését és fenntartását. A legkorábbi, félre nem érthető adatunk a Csörszárokra vonatkozólag, amint láttuk a krakkói krónikának a 718. évről szóló leírása. Itt szerepel először Írásban a «Csersz* név. Az elnevezés feltétlenül régebbi, hiszen a krónika már az akkor jólismert mondát cáfolja. A következő mondat pedig helymeghatározást ad: «nemcsak egy vagyon pedig a felé. hanem többis vagyon, jelesben a Tisza-Duna között, kik mind e napig még láttatnak, de immár a hosszú idő miatt be töltettek », Ez utón a szövegrész után a legkorábbi térképi adatra hivatkozom: Mikovinyi Sámuel 1/39-ben /Mappa Hungáriáé Inferioris Districtus Cisdanubiani.» továbbá «Mappa districtus 6 5 Iazigum et Philisteorum», a «Mappa Comitatus Pesthiensis».' a «Mappa Ichonographica Comitatuum Pest-Pilis et Solth» valamint a «Mappa Partis Regni Hungáriáé qua Iazyges Cumani maiores et minores continentur»''--ra. Ez utóbbi térkép már 1773-ból való. Valamennyi la Hadtört.L evélt,Térkép.oszt./ a következő feliratokkal jelzi a sáncokat: «Aggeres antiqui», Ez az Árok szállás-Ároktő közötti vonalra vonatkozik. Az ettől délre fekvő neve ugyanezen 1739-ből származó térképen: «Aggerum antiquorum vestigia». A későbbi térképeken: «Aggeres Romani maiores nunc incolis Csersz árka dicti». Az ettől délre eső vonal ugyanezen a térképen: «Aggeres Romani minores.» Pest megye térképén: «Aggeres antiqui maiores ad Tibiscum usq. mill. Ib.protensi Hung. Csers Árka», A déli ároké: «Aggeres antiqui minores Hung. Kis Árok ad Tibiscum usque protensi milliaribus 12.» És még egy felírás a «Mappa Iclinographica Comitatuum Pest-pilis et Soltli» cimü térképről: «Aggeres cum fossa antiqui maiores. Hung.Csers Árka», és a déli vonal neve magyarul is: «Aggeres antiqua cum fossa Hung, Kis^ i 9 árok».