BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)

Az alföldi sáncokra vonatkozó irodalom áttekintése

- lb «Római sáncok* szerepelnek. Már Grizelini kérdezi fent idézett munkájában: vájjon a «németek* honnan vették, hogy a bánáti sáncok római védmüvek. Ettől kezdve a vita tart. és még ma sincs befejezve. Nem sorolhatjuk itt fel valamennyi irást. amely ezzel a kérdéssel foglalkozik. A vita egy évszázadon keresztül azon folyik, nogy a rómaiak vagy az avarok készitették-e a sáncokat? Más számottevő álláspont a XIX. század első negyedéig nincs. A már emiitett Torma-Ortvay vita után Fekete Zsigmond azt az állítást kockáztatja meg, hogy a bánáti sáncok avar védelmi és folyami építkezések, amelyekkel a vizeket is felduzzasztották. /Fekete Zsigmond: Magyarország vizei miáijának és vizépitkezésének történelme a magyarok beköltözéséig. 1882. 142.0,/ Ezt az álláspontot Ortvay «rögeszmének* tartotta, / Századok 1883, 11.166.o./ Fekete álláspontja azért érdekes, mert mint írja «a bánáti sáncok egyes darabjain megfordult és azokat «nivellirozta» is. Az első mérnöki szintezés a sáncok vonalán ugyan bizonyíthatóan nem itt, hanem a Csörszárok vonalán történt a Tarnaszabályozás alkalmával, ezt az álláspontot is meg keit említeni, Részletes irodalmi áttekintést ad Ortvay: Temes vármegye és Temesvár város története cimü munkájában. Iö86-ban Pontelly István a magyar orvosok és természetvizsgálók XXIII, nagy gyűlésének augusztus 24,-i tudományos estélyén. római vagy avar emlékek-e vájjon a délmagyarországi párhuzamos régi müsáncvonalak cim alatt Buziáson tartott felolvasásában szembeszáll az úgynevezett avar ring elmélettel, és a középkori néme t krónikák szövegét összehasonlítva és elemezve, a sáncok római eredete mellett tör lándzsát. A vita váltakozva lolyik tovább, Királyi Pál Dácia nyugati határairól és annak védelméről irva / A hunyadmegyei tört, és rég.társ, 1889/90 évi Vl.évk./ Domaszewszkyre hivatkozik és a sáncokat rómaiaknak véli. Ugyanezt megcáfolta Böhm Lénárt / Arch.Ért, 1891, 422.o./ Mind ezek után Téglás Gábor 1904-ben megírja Az alföldi sáncok marosdunaközi csoportjának helyrajza és technikai szerkezete c, dolgozatát /Értekezések a történeti tudományok köréből, XX.2.sz./ amelyben a bánáti sáncok által bejárt szakaszainak keresztmetszeteit adja, 2 Marsili ugyanazon térképén, amelyen az egész Alföldet körülvevő sáncvonalát megrajzolta, ettől függetlennek látszó még két. egymást keresztező földmüvet ábrázolt a Duna-Tisza között a mai Jugoszláv vajdaság területén. Ez a két sáncvonal szerepel a szakirodalomban Kis és Nagyrómai sánc név alatt. Az elnevezés onnan származik, mert bár a Kis rómainak nevezett sánc a hosszabb, hiszen átfut az egész Duna-Tisza között, de szemmel láthatóan eredetileg is alacsonyabb, primitivebb volt. szemben a Nagyrómai sánc egyenes, ma is jó fenntartású, terjedelmében is nagyobb mivoltával, a «kis* jelzőt nyerte csak el, A Csörszárkon kivül csak a bácskai Római sáncoknak volt a szakirodalmon tul is hirük, amennyiben az 1848-49 évi szabadságharc hadijelentéseiben, az akkori sajtó napihirei között és a katonai irodalomban is szerepeltek, betöltve újra valószínű hajdani feladatukat. / Vukovics Sebő Emlékiratai