BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)

Az alföldi hosszanti sáncok kutatásának gyakorlati feladatai

- 141 * a sáncoknak vonalvezetését, a kutató keresztszelvények nagyobb térközökben történő leásása esetleg nem fogja átvágni az egyenestől eltérő sánoivben az árkok betöltött földalatti helyét. A nagyobb távolságok kijelölése esetében tehát előfordulhat, hogy a keresztszelvények hosszát kell növelni az eredmény elérése érdekében. Külön figyelembe veendők az utak. vízfolyások medrei, határ és árvédelmi töltések, tehát jóformán minden földmunka, amely eddigi tapasztalataink szerint hosszanti sáncvonalainknak töltés vagy árokvonalát felhasználta. Példákat alig kell felsorolnom, annyira közismertek. Csány-Árokszállás közöt'., a Visznekről Zaránk felé avagy Erdőtelek-Dormánd között a Csörszárok töltése ma ut céljait szolgálja. Világosan látszik, hogy a hajdani sánc vonala mint simul a mai kövesuthoz Tiszaoszlártól nyugatra a tiszakürti elágazásnál. Feltételezhető, hogy a hajdani Csörszárok-töltés szolgál továbbra is a Nemesbikk felé vezető mai köves ut alapjául. Ezekben az esetekben azonban nagyon nehéz a sáncvonalnak az úttól való elválását újra megállapítani a kutatás továbbhaladása során, ha a töltés ezen a további részen, mint az emiitett tiszakürti elágazásnál is. már elpusztul

4.. A bánátban Fehértemplom és Versec között a vasúti vonal töltéséül használták fel a Rómaisánc azon szakaszát. Mint tudjuk a Csörszárok sáncárkát vette birtokba a Gyöngyös, a Tárná és a Laskópatak is Jászárokszállás. Tarnabod. illetve Egerfarmos előtt. Mogyoród és Kerepes között határtöltés a Csörszárok. és ha igaz. Debrecenben az Ördögárok a ma már elpusztult városárok is lehetett hajdanában. A községeken való keresztülhaladás irányának megállapítása ugyanilyen nehézségekkel jár. Erre Jászárokszállás a példa. Annak dacára, hogy a községnek ugy nyugati, mint keleti szélén ellenőrizhető a sánc végződése, az áthaladás vonala a beépítettség következtében már meg nem állapithaté. ha csak valamilyen szerencsés lehetőség a beltelkek között nem fog segíteni. A jelen dolgozatban összegyűjtött adatok alapján elvégzendő terepbejárások eredményeit egyrészt a hiányzó hosszanti sáncvonalak megállapithatása céljából kijelölendő keresztszelvények, majd a már megállapított vonalon a felszínen talált régészeti leletanyag helyének rögzítése végett, térképre kell rajzolni. Az adatgyűjtésre és rendszerezésre, de a további kutatásokban főleg az egységes eljárásra annál inkább szükség van. mert ez a kérdés az egész Alföldet érinti, azt pedig három állam határa szeli át. Maga a probléma annyira összetett, hogy csupán egyes részletek megvizsgálásától átfogó eredményt nem várhatunk. Éppen a jelen dolgozatban összefoglalt adatok mutatnak világosan arra. hogy az egyébként nagy lelkesedéssel folytatott részletkutatások elsősorban azért nem vezettek és nem is vezethettek eredményre, mert nem régészeti módszerekkel folytatták azokat, másodsorban azért sem. mert a kutatók