BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)

Az Alföldön kivül eső sáncok

- 131 * szini bejáráson alapuló állitásának. szemben az I. katonai felvétellel, igazuk van. hogy ugyanis a Kisrómai sánc az ábrázolt és leirt módon éles töréspontokkal ugy tért ki eredeti egyenes irányából majd tért vissza ugyanabba, hogy a bogojevói földvárat nyugat felé körülzárhassa, ugy a Kisrómai sánc építése idejének megállapításához közelebb kerülhetünk. Irja is Cziráky: «Most már tudjuk tehát miért tesz a kisebb római sánc határunkban oly nagy kitérést: azért, hogy megkerülje a földvárat, hogy második gyűrűje legyen . . . s hatalmas erősségé alakítsa át.» / Arch. Ért. 1899. évf. 273. o.l De éppen azért mert ez a Boldogasszony telek / 139o / -Bogojevo-Gombos határában felfedezett földvár-Kisrómai sánc összefüggés korhatározás szempontjából fontos lehet, figyelembe kell vennünk azt is. hogy ugyanezen hely és a Duna túlsó oldalán települt Erdőd Erdut község között közvetlenül a Dráva-Duna torkolat alatt egy ősrégi átjáró lehetett a Duna Tisza, valamint a Száva-Dráva köze közöt':. Ez az átkelőhely a legújabb időkig megvan, amennyiben a közúti forgalom ugyanugy mint a vasúti, itt halad át a Dunán. Ezzel szemben azt is ismételnem kell, hogy ugy az I.-ső és II. katonai felvételen, valamint az ezt a területet ábrázoló 1: 25ooo mrt. arányú térképen ez a bogojevói római sáncirányváltoztatás hiányzik akkor, amikor sokkal kisebb vizjárásnyomok is fel vannak tüntetve. Ez a kérdés még további részletkutatást igényel. És végül még egy adat, amelyet talán még annyira sem tudunk használni mint a többieket, de utal arra a már Rómer által is feltételezett Baja-Szelevény-Körösladány irányába vezető alföldi hosszanti sáncvonalra» amelyet ugy részleteiben mint összefüggéseiben tovább kell kutatni. Révész György kiskunhalasi lakos, numizmatikus, irja az Arch. Ért. 1869. évfolyamának 195. oldalán: «Ördögárok van a halasi határban is, benne egy kutgödör ásása alkalmával találtak egy ezüst érmet Trajántól és ugyancsak egy másik rezet ugyancsak Trajántól.» Nem nevezi azonban meg, hogy a halasi határnak, amely nagy. melyik részén van az a bizonyos Ördögárok. Nem hiteles ásatással lévén dolgunk, az érmek földbekerülésének kora nem állapitható meg. Az Alföldön kivül eső sánco

k. Ennyi az adat, amely rendelkezésünkre áll, hogy némi tájékozódást szerezhessünk az alföldi hosszanti sáncok kérdésével kapcsolatban. Ezek a földmüvek azonban nem az Alföld egyedülálló jelenségei. Már az irodalmi áttekintés és a rendszerezés során is láttuk; a Kárpátmedence egész területén feltételezetten a legkülönbözőbb törté-