BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)

Az Alföldön kivül eső sáncok

- 132 * nelml időkből származó mindenfajta mesterséges földmüvei találkozhatunk. Hogy ezek közül mely földmüvek sorolhatók végleg a hosszanti sáncok közé. azt csak a részletkutatások döntik majd el. IIa már az írásbeli emlékekben emiitett. tehát az ujabb korban is használt vagy felhasznált földmüvek megnevezése is számtalan változatot mutat, ugy ez is figyelmeztet a meghatározásoknál követendő óvatosságra. A nyugati határon, amely a magyar királyság megalapítása idején és közvetlenül azután is mozgalmas időket átélt terület volt, a legkülönbözőbb idevonatkozó elnevezéssel találkozunk. Királyi tőtés. fossatum, leginkább vizárok. malomárok de máskor földhányás, töltés tehát clausura fogalma van. Clausura vulgariter osteru. gyepű, tőttés. öttevény. ásvány. / Stesszel József: Adalékok Sopron vm. történeti földrajzához. Századok 19o6. 239. o.l Szinonim fogalmak, melyek mind mesterségesen készült földmüvekre vonatkoznak, és amelyekkel kapcsolatban meglehetős bizonytalanság uralkodik a kutatás egész vonalán. Erre vonatkozólag bemutatom L iutprand bizonyos határzárakról szóló értesítéseinek minket érdeklő részeit. / Liutprand történeti munkái: Antapodosis. Bevezető és magyarázó jegyzetekkel ellátta: dr. Gombos F. Albin. 19o8./ 1/5 j . . Ekkor még nem ismertük a magyar népet . . . amely . .a győzhetetlen Ottó király ereje folytán . . . moccanni sem mert / az augsburgi csatára 955 céloz/ ugyanis nehezen megközelíthető erődítmények választották el tőlünk, amelyeket a köznép gyepüknek nevez, ugy hogy nem vonulhatott ki sem délre sem nyugatra.» Majd tovább: 1/13 «Ekközben Arnulf / 892-893/. . . minthogy Centebaldust a moravánok. . . fejedelmét hősies ellenállása miatt legyőzni nem tudta, lerom< bolván a gyepüknek nevezett hatalmas erődítményeket, segítségül hivta a magyarokat..» A könyv 49. oldalán Gombos «Liutprand és a magyarok» c. magyarázó jegyzetében irja: «Liutprand oly dolgokról beszél, amelyek 886-912 között történtek, /Más források szerint: Annalium Fuldensium. Cont. Rat. 892: ann. Sangall. maior. 892: Widukind: Res gesta. Sax. I.e. 19./ Amit az u.n. «gyepük»-nek lerontásáról mond Liutprand az alig érthető meg.» Itt latinul idéz Gombos és számunkre ez az érdekes: «I. c. 13. Depulsis bis prob dolor, munitissimus inter positionibus. quas vulgo clusas nominari prediximus» Ámbár a «clusa» még más két helyen is előfordul munkájában: I.e.5. Ouibusdam namque dificillimus separata a nobis erat inter positionibus. quas clusas nominat vulgus ut neque ad meridianam neque ad occidentalem plagam exeundi habuerit facultatem. Határozottan mégsem állapitható meg.hogy miféle védmüvekre gondol. V.c. 18. Preceperat enim rex clusarum custodibus. nequem piam transire permitterent. IIa a «depulsis»-ra támaszkodva földhányásoknak tartjuk ezeket a «clusa»-kat ugy még mindig fennmarad az a kérdés, hogy hol voltak ezek, a sikon. mocsarasvidéken, a folyók mentén avagy a hegyszorosok között. És hogyan kell értenünk azt. amit különben más irók is emlegetnek, hogy Arnulf megnyitotta a