BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)

A sáncokkal kapcsolatba hozható régészeti leletek

- 130 * Újra idézem Borovszky Samut, aki, mint azt a 14. oldalon már irtam. Priglevicza-Szentiván határában a Kisrómai sánchoz csatlakozó egy, kb tizméter átmérőjű körsáncot ásott meg. A körsánc belseje valaha tűzhelyül szolgálhatott, és az ott található teljesen elmálott famaradványokből Borovszky azt következtette, hogy a körsánc.on valamilyen toronyszerű faalkotmány állhatott. Azt azonban, hogy a Borovszky által ismertetett Kis római sánchoz csatlakozó körsáncban feltételezett hajdani fatorony milyen korból származhatott, megállapítani nem lehet. Épp ugy azt sem. hogy mely korból származható emberi csontvázak lehettek azok. amelyeket ugyancsak Borovszky talált ebben a sáncban Priglevicza-Szentiván alatt. Az ugyanott százszámra található római érmek közül három feliratát közli: Julia Mammaea Augusta Felicitas Publica S.C. A második: Imp. Lie. Iieinius P. F. Aug Jov Conservatori Aug. A harmadik: Imp. Constantinus P. F. Aug Jovi Conservatori Aug / Are h. Ért. 1893.évf. 347. o./ Külön kell megemlítenem a bogojevoi Kis római sánc és az ottani földvár viszonyát. 1898 őszén egy kincstári birtokon történt telepítés során sirok kerültek elő. A temető feltárása egy nagy földvár felfedezésére vezetett. Cziráki Gyula szerint, aki mindezt ismerteti / Arcli. Ért. 1899. évf. 268„o./ ezen földvár és a Kis római sánc kö zött szoros összefüggésnek kellett lenni. A hosszú egyenesen futó Kisrómai sánc ugyanis nagy törésekkel kitér a földvárnak. Bauer térképe ezt a kitérést pontosan raj zolja / Antonium Bauer: Bács Bodrogh. . . 1825./ Ugyanezt az I. kat. felv. nem ábrá zolja. viszont Cziráki hitelesnek jelenti ki a helyszíni bejárások alapján Bauer térké pét. "Bogojevótól északkeletre egy darabon a Mosztanga nevü vizzel egy irányt tart, azután délnyugatra kanyarodva, kimegy a kivágott erdőnek nyugati oldalán volt árokig. Mikor annak idején az erdőt körülárkolták, takarékossági okból . . . felhasználták a sáncárkot nagy darabon». «A sánc földjében nem sokat látni . . . Farkas és Eggendorfer te lepes családok földjein s azok környékén . . . nagy darab terjedelemben igen nagy mennyiségű cserépdarab és vesszőbenyomódásokkal cifrázott égett földdarabok egy telep ott voltát bizonyítják.» /Id. dolg. 27o. o,/ Négy év múlva a következőket irja ugyanezekről Cziráky Gyula: «Annyit megemlítettem már e telepről, hogy keresztül megy rajta a római sánc. . . Mikor e földmüvet építették, a kőkori telepen keresztül kellett a nagyárkot huzniok; ezért a sáncban, annak tetejétől aljáig, a neolith kor maradványai találhatók.» / Arch„ Ért. 19o3. 54. old./ Meg kell jegyeznem, hogy Cziráky már 1899-ben a felfedezett temető. földvár és római sánc összefüggésének tárgyalása során bronz, vas és nép vándorláskori leletanyagot is említett. Amennyiben Bauer 1825 ben rajzolt térképének és Cziráky hely-