BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)

A sáncokkal kapcsolatba hozható régészeti leletek

- 129 arról ad hirt. hogy pontosabban meg nem jelölt helyen az ároktőiek a vályogot termelik ki a Csörszárok anyagából. Ilyen munka közben az árok oldalából egy cserépedényben 4oo drb. apró ezüst pénz került elő. többnyire Róbert Károly korából. A következő adat Kalicz Nándor szives közlése nyomán jutott tudomásunkra. A jelenlegi tarnabodi hídtól kezdődően keleti irányban kb. kettőszáz méter távolságig a Csörszárok alatt és attól délfelé is kiterjedő, a pilinyi kulturához tartozó telep található. Nagy Géza irja a következőt: «. . . . Dunakeszi határában van nyoma a kőkori temetkezésnek, egy pár helyen ugyanis ülőcsontvázakat találtak., igy mint Kund Pál úrtól értesültem, a Csörszárkában. az országút és az alagi rész között. ;. .» / Nagy Géza: Budapest és vidéke az őskorban. Budapest Régiségei 19o4.,évf. 96. o.l Ugyanő állítja az idézett mü 152. oldalán, hogy a Csörszárka által kettévágott halmok leletei a vaskorba tartoznak. Terepbejárásaim során már egyetlen egy. a Csörszárok által kettévágott halmot sem sikerült találnom. Ennyi adatot sikerült összegyüjtenem. melyek a Csörszárokkal látszanak kapcsolatban lenni. Térjünk át most a bácskai sáncokkal kapcsolatos régészeti leletek megvizsgálására. Sajnos ezek hitelessége sem különbözik az eddig felsorolt adatokétól. A Vármegyék és Városok Monografia-sorozatában a bácsbodrog vármegyei kötet 5. oldalán Apatin címszó alatt olvashatjuk, hogy a Bógner féle szőllő mellett a római sánc árkában egy hibátlan fekete urnát találtak. A zombori muzeum őriz is több Apatin határából származó, esetleg a Római sánccal összefüggésben álló leletet, így 242-275 lelt. sz. alatt zömében a rézkori péceli kultúrába tartozó cserepek vannak beleltározva. Lelőhelyük: «Kis sánc / uj sánc/». Továbbá 277-279 lelt. sz.. honfoglaláskori lovas sir leletei: «Apatin-Priglevicaszentiván közötti ut és a római sánc keresztezése». 28o-297 lelt. sz.. hallstatti urna, római provinciális leletek és érmek. S végű hajkarikák: «Római sánc». 298-319 lelt. sz.. péceli, hallstatti. szarmata jellegű stb leletek: «Római sánc mögötti őstelep». Ugyanennek a kötetnek 7. oldalán a keltákról a vármegyével kapcsolatban a következőket olvashatjuk: «A legjellemzőbb az a lovas urnasir lelet, melyet 19o2ben Hódságon Kerényi Béla szőllőjében a római sánc elegyengetett nyugati árkában 7o cm. mélyen találtak. A ló fel volt szerszámozva. A lovat körülvevő vaspántokat, és valamiféle bőrtakarót találtak.» Vörös alapanyagú szürkére festett horonyolt urnát, két egyenes pengéjű vaskardot hüvelyben, egy ivben hajló ivü vaskést. rugós vasollót, öt levél alakú vaslándzsát, vashuzalból való két tekerületü karperecet, zablát és egy ismeretlen rendeltetésű köpüs vaseszközt sorol fel ez a közlés. Kardok. lándzsák összehajtva égési jelekkel. A lelet a zombori / Sombor/ múzeumba jutott. Lelt.sz. 1865-1882. Kora:. La Tene. I