BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)

Az alföldi sáncok kérdésének megoldásával kapcsolatos adatok és szempontok

a helyi és szintviszonyokra hivatkozva cáfolta. /Frölich R„°. A bácskai ugy nevezett római sáncok. Arch. Ért. 1887. 28, oj További részletkérdés, hogy a bácskai római sáncok önmagukban is ellentétes érdekeket képviselnek, és bennük feltétlenül két építési periódussal számolhatunk. Az u.n. Kisrómai sáncot, illetve részleteit külön tekintve, még többel is. Ha azonban ez. igy van. és ha elsősorban a Maros-Dunaközi sáncokkal való ellentétes érdekek lehetőségét vesszük figyelembe, ugy ez automatikusan kiemeli a Duna-Tiszaköz északi részén a Csörszárokrendszer mikor és hovátartozásának kérdését is. Ha tehát a bácskai sáncok nem kapcsolhatók területileg, esetleg időrendben sem a bánátiakhoz, akkor magyarázatot kell találni a Csörszárokrendszer és a bácskai sáncok közötti össze- vagy össze nem tartozásra. Lehet, hogy ezeket a vonalakat végleg ki kell emelni az Alföld területének sáncai közül, és majd egy más időrendbe kell azokat besorolni. A duna-tiszaközi tájegységben az Apatintól a Dunával párhuzamosan haladó, majd a Tisza mellé simuló Kis római sánc valamilyen erővel szembeni gyengeség határozott jele. mert ellenkező esetben a Duna, mint természetes határ, feleslegessé tette volna a kikényszeritett hatalmas földmunkát. Hogy ut, töltése céljaira szolgált volna, amint ennek lehetőségét Marsili is felvetette, vonalvezetése, iránya már egymagában kizárja. Marad tehát itt is egy elhatárolást jelentő földmüsorozat létezésének megállapítása, amelyben a kiépítés rendszere arra mutat, hogy az u n Nagy rómaisánc nem csak ellentétes rendeltetésű, de későbbi keletkezésű is, mint a Kis rómaisánc A deffenziv jelleg sajátossága valamennyi alföldi sáncrendszernek, mert azt már sorozatosan megállapítottuk, hogy ezeknek a földmüveknek az elha tároláson és a védekezésen kivül más rendeltetésük nem lehetett. Már pedig ebben az esetben meg lehet és meg kell keresni azokat a külső okokat, amelyek az építőket akkor és ott, amikor és ahol ezeket a sáncokat építették, arra rákényszeritették. Ha a Dunától kiindulva, tájegységenként figyeljük meg az alföldi hosz szanti sáncok építési körülményeinek jellegzetességeit, ugy megállapítjuk ujbóh hogy a Csörszárok-rendszerben is többszörös építési periódussal lehet számolni. Ha ugyan is feltételezhető a sáncvonalak kettőssége, ami a kivitelezés egyidejűségében is nyilvánulhatott, ugy még mindig kiegészítő építkezésnek számithatjuk vagy a DormándTiszaoszlári. vagy a Dormánd Ároktői irányban megkezdett vonalfejlesztést. Az árkok valamennyi sáncszakasz esetében az északi oldalon vannak kiásva, az egymással párhuzamosan 9 km,-tői növekvő távolságban futó sáncok tehát nem tekinthetők egymással szembenállóknak, hanem azonos cél szolgálatában állóknak. Határozottan mutatják azokat az érdekellentéteket, amelyeknek ezekkel a határvonalakkal elválasz-