BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)

Az alföldi sáncokra vonatkozó irodalom áttekintése

- 9 Bár a Magyar Tudományos Akadémia irattárában nem sikerült az 1865 évi iratok között a szóban forgó körlevél fogalmazványi vagy másolati példányát megtalálnom, de az 1865 évi iktatóban több adat ad tájékoztatást. így az az évi február 20.-án kérelem ment Pest megye helyettes főispánjához, hogy «dr. Henszlmannak engedtessék meg a megyei mérnöki hivatalban lévő térképekbe betekinteni.» Március 21,-én a szabolcsi főispánnak köszönet a Csörsz árkáról beküldött tudósításáért. Junius 12.én Hajdú Lajos bihari főispánnak köszönet a csörszárkai adatokért. Hogy az anyag egybegyűlt, annak igazolására egy igen érdekes adatot mutatok be. Réső Ensel Sándor pestmegyei központi tiszti ügyész 1867-ben a következő panaszt adta be az Akadémiához: «Mult év julius 30,-án folyamodtam, hogy a Csörsz árka cimü müvemhez a tek, akadémiához beküldött e tárgyra vonatkozó közlemények használhatását megengedni méltóztassék.» A kérelmet Rómer Flórisnak. mint az archaeologiai bizottság előadójának és kézirattári őrnek adták ki- irja a panaszt tevő Réső Ensel- de Rómer 1866 november 21.-én a következőket válaszolta: «Minthogy a bizottmánynak szándéka a Csörszárkáról és egyébb ilynemű védelmi vonalakról archaeologiai közleményeiben behatóbb munkálatot kiadni, és ezen célra tagjait már utaztatta is, a bizottmány jelenleg nincs azon helyzetben, hogy a kért irományokat folyamodó úrral közölhesse.» A fentiek után Réső Ensel kéri: utasíttassák Rómer az Akadémia 1866 február 23.-i határozatának végrehajtására, Hogy az ügy miként nyert befejezést, nem sikerült megállapítanom, Réső Ensel Sándor munkája a «Csörszárka» 1875-ben megjelent, Römer Flóris pedig a Budapesten 1876-ban tartott nemzetközi régészeti congresszuson számolt be többek között a Kárpátmedence ördögárkairól is. Az adatgyűjtés eredménye nyomtatásban is megjelent. / Compte-Rendu de la huitieme session Budapest 1876 second volume Ire partié, 1878.39-77./ Még 1877-ben Magyarország térképén foglalta össze Rómer Flóris az összes létezőnek vélt, és kétesnek tartott Ördögárkokat. /Magyarország őstörténelmi térképe. Tervezte dr. Rómer Flóris Ferencz. Rajzolta Hátsek Ignác m.k. térképész, Budapest 1877./* kell Wosin8zky Mór később megjelent véleményét. /Wosinszky Mór: Tolnavármegye az őskortól a honfoglalásig, Budapest 1896 283-284 oj Rómer Flóris érdemeinek kisebbitési szándéka nélkül, és személyével szemben a legnagyobb tisztelet hangján, kénytelen mégis a "Les fosses du diable en Hongrie» c. dolgozatban a magyarországi úgynevezett Ördögárkokra vonatkozó állításokat kritika tárgyává tenni. Véleménye szerint a hibás megállapítások az adatgyűjtés és azok feldolgozásánál követett módszer következményei, Rómer Flóris - irja Wosinszky - személyes vizsgálatai, a megyék adatszolgáltatásai és tanítványainak közlései alapján térképre rajzolta a hasonló nevek alatt előforduló sáncvonalakat, és azokat vélelmezhető folytatásaikban összekapcsolta, A különböző helyekről beérkezett adatok az adatszolgáltatók téves Az adatgyűjtés eredményeinek értékelésével kapcsolatban ismertetnem