SZ. BURGER ALICE: ÁLDOZATI JELENET PANNÓNIA KÖEMLÉKEIN / Régészeti Füzetek II/5. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)

- 9 tók. Az alakok és a tripus között jobbszélen fűzfakosár (?) balra pedig scrinium (?) van. A jelenet két végén a már ismert kis fülkékben ezúttal a szájával lefelé harapó delfint látjuk. Hasonló megoldást mutat a jelenleg Mernyén lévő sírkőtöredék áldozati jelenete is(12)< Ismerünk még egy töredéket Aquincumból (függ. I4.sz.), melynek feliratos részét szintén kelta-barokk dísz keretezhette. Vannak olyan sírköveink is. amelyek teljesen díszitetlenek. csak a szokásos fülkébe állított portrékat, az áldozati jelenetet és a feliratos részt ábrázolják. Ezek már az i.sz. II.sz. vége felé tehetők, esetleg átnyúlnak a III. századba is. Ilyenek NONIVS IANVARIVS szentendrei (függ. 5í sz.) SEPTIMIA IVNILE nagytétényi (függ. 28. •sz.) és AELIA SVRA százhalombattai (függ. 44.sz.) sírkövei. TERTIO NOIBIONIS már tárgyalt szentendrei sírkövén jelentkezik talán legkorábban az a tiszta felépítésű tektonikus sírkőstílus, amely az épen maradt pannóniai kő^emlékek egy újabb csoportját alkotják. A felső képmezőt két oszlopon nyugvó, szabadon kiemelkedő timpanon zárja le, oldalain pedig sarokakroterionok vannak. A timpanonba eleinte növényi dísz, rosetta kerül. A képmezők és a szövegrész közötti keskeny sávban a már ismert áldozati jelenetet láthatjuk. Az I-II.sz. fordulójának idejében készült sírköveknél még a szövegrészt borostyánindadísz keretezte. A DM formula megjelenésekor sokszor előfordult, hogy a borostyándísz elmaradt és a timpa nonba Medusafő került, mint pl. DASITAS tatai sírkövén is (függ.68.sz.) ezt láthatjuk. a Ebbe a csoportba tartozik AVRELIVS VEROMEN gyúrói (függ.38.sz.). és M. AVRELIVS TITVS /.aquincumi (függ. 24,sz.) sírköve is. Ez a két sírkő egymáshoz rendkívül hasonló, csak abban különböznek egymástól, hogy egyiknek timpanonjába rosettát, a másiknak pedig Medusafőt faragtak . Tehát e két majdnem azonos kivitelű, egy idő ben készült kőemléken a timpanonoknál rosettát illetőleg Medusafőt alkalmaztak. Pan nonia Superiorban és Noricuniban is számtalan példát találtunk erre (13). AVRELIVS AVLVPOR aquincumi (függ.7.sz.) csonka sírkövén is fenti alapbeosztást látjuk. Ezen a kőemléken már megjelenik a II-III.sz. végén divatbajövő «szalagfonat» dísz is (14). SEPTIMIA PROCELLA (függ.5.sz.) és AVRELIVS BITVS (függ. 4.sz.) aquincumi kőemlékein ez a szalagfonatdísz már elfoglalja az áldozati jelenet sávjának két végében kialakított kis fülkét is. amelyekbe eddig vagy Attin figurát, vagy más növényi díszeket alkalmaztak. Ugyanezt láthatjuk - bár kezdetlegesebb kivitelezésben - két aquincumi sírkőtöredéken is (í _ ) m«id T.FLAV.CONSTANTINVS szentendrei (függ. 52.sz.) és AVRELIVS PLOTIANVS szőnyi (függ.53.sz.) sírkövein is. A szalagfonatdísz megtalálható még két töredéken, az egyik aquincumi (függ. 15,sz.) a másik Sztálinvárosból került elő (függ. 67/a.sz.). Egy pécsi sírkőtöredéken e kis fülkében a szalagfonat helyett geometrikus mintát képeztek ki (függ. 39.sz.). Az áldozati jelenetből megmaradt a hosszúruhás ca milla, amint baloldalról közelít az áldozati asztal felé, AVRELIVS RESPECTVS sírkövén pedig (függ. 42.sz.) egymásba kapcsolódó ka| rikák keltik a szalagfonatdísz hatását. • AVRELIVS MAXIMVS aquincumi (függ. 23.sz.) sírkövén az áldozati jelenet két végét lezáró kis fülkébe az u.n. «futókutya» mintázat került. Itt kell megemlékeznünk még két olyan kőemlékről is, amelyek egyik csoportba sem illeszthetők bele. Az egyik CLAVDIVS aquincumi (függ.6.sz.) sírköve, míg a másik egy sztálinvárosi kőemlék (függ. 67/a.sz.). E két darab teljesen eltér egymástól felfogását és beosztását illetően, azonban két hasonló vonást itt is fel tudunk fedezni. Az egyik ilyen hasonlatosság az áldozati asztalok azonos formája és kidolgozása, másik pedig a jele-