KALMÁR JÁNOS: A FÜLEKI (FILAKOVO) VÁR XV-XVII. SZÁZADI EMLÉKEI / Régészeti Füzetek II/4. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)

A füleki (Filakovo) vár XV-XVII. századi emlékei

- 6 ­hetséges, hogy a XIV. századi újjáépítésnél a kövek faragásából származó törmelék került ide. Mindenesetre egy építési korszakra következtethetünk, mert erre az időre esik az ud­var közepén egy újabb fal húzása, amely az 5. rétegre fekszik. A fal alsó szintjénél a réteg felső határa magasabban fekszik, ezt a réteget egy XIV. századbeli tarajos sarkan­tyú és számszerű nyűhegyek határozzák meg. Az udvari fal tehát a XIV. század végén . vagy a XV. század folyamán épülhetett. A tövében összegyülemlett faltörmelék ismét ost­romra következtet. Lehetséges, hogy a Mátyás idejében történt ostrom, illetve elfoglalás nyomait őrzi. A 4. réteg foltos és világossárga agyagja alapján nagyobbszabású építkezésre kö ­vetkeztethetünk. A Bebekek vármegerősítése, bástyaépftése alkalmával kerülhetett agyag az aknába. A réteg korát a Zsigmond császárt ábrázoló csempetöredékek, továbbá cserepek, ablaküvegdarabok, nyílhegyek határozzák meg. ügy találjuk, hogy ekkor az akna már el­vesztette eddigi szerepét, már csaknem teljesen feltöltődött, kitisztítását nem is tartották szükségesnek. Ebben az időben szűnt meg a várnak ez a korábbi bejárata. Az. új bejárat a félkör alakú bástya mellé épített Ví. kazamatán keresztül történt, A réteg korát a XV ­XVI. századra tehetjük. Az 1-3 rétegződés a XVII. századtól a mai korig tart, ennek a legfelsőbb réteg ­nek az alja köveket és agyagot tartalmaz, amely az épület rommáválásából került a falak tövéhez. A réteg égett törmeléke a vár leégéséből származik. Ebbe a rétegbe már nem nyúlik bele az udvarom húzott fal, amiből arra következtetünk, hogy a vár bejáratának meg­szüntetésével a fal is elvesztette rendeltetését és a XV. századi ostrom után többé már nem építették fel. Az alsó udvarban a sziklába vájt vízgyűjtő medencét színültig kővel feltöltve talál­tam. Kitakarítása után a következő megfigyeléseket végeztem, A medence nyílásának át­mérője 3.3 m, ez a méret a középtől kezdődően 5,5 m-re bővült. Mélysége 8 m. A me­dence feneke faragott kockakövekből hézagmentesen van kifalazva, A medencések volt egy 4 m belső átmérőjű faragott kockakövekből rakott hengeres belső falazása. Tulajdonképpen ez a belső üreg volt az, amelyben a vizet tárolták. A köveket, vizet át nem bocsájtó ké­kesszürke agyag kötötte egymáshoz. A belső falazás és a medfcnoe ürege közötti helyet agyagos földdel töltötték ki. Célja volt a viznek szennyeződéstől való megóvása, továbbá a víz kiszivárgásának megakadályozása. A medence szájánál a fedőgerendák befektetésére vájt csatornák máig megmaradtak. Továbbiakban a vízgyűjtő medencét egyéb vízgyűjtőtől való megkülönböztetésül rövi­den kútnak nevezem. A félköralakú bástya szintje és az udvar szintje közötti 8.5 m magas sziklaterraszon egy kisméretű víznyelőmedence van vájva. Ez gyűjtötte össze a bástya szintjéről lefolyó e­sővizet. Ilyen gyüjtőmedenoe lehetett még az alsóudvarot is, nyomára azo nban a magas törmelékréteg miatt nem akadtam. Az alsó udvart délfelől egy 6 ni vastag fal zárja le (VlII.t.í). A fal a bejárati nagy kapubástyáról az u.n. feketetoronyig húzódik. Ezt a fekete tornyot a protestáns Perényi a fellegvár kápolnájának köveiből építette. Kívül a fal tövében annak egész hosszában húzódik a «szorító 4. A fal mai magassága a szorító szintjétől mérve 11 ni. Az.udvar vízgyűjtő me­dencéjétől, a kúttól 12 méternyire esik. Ez a hatalmas fal tartja fel az udvart, egészen a kút szintjéig feltöltő nagytömegű földanyagot. A felső és alsó udvar közötti szintkülönbség 20.5 m. A fal két részből összeépített. A külső 3.8 m vastag burkoló falban hat. egymástól 6.5-7 m-enként egykint 0.9 m széles, 1.8 m mélységű kis fülkék vannak kihagyva, ezek nyil­vánvalóan a várfalat védő szakállas puskákat kezelő lövészek állásai voltak. A fülkék fölött a falban lőrések lehettek vágva, ezek ma már a falrésszel együtt leomlottak. Aj alsó várat Bebek Ferenc építette. Johann le Dentu 1670 évben készített rajzán a falon két lőrés látha­tó. <m -2.1 ) Mocsáry művében lévő metszeten a fal felső szintjén még látszanak a szakállas pus-

Next

/
Oldalképek
Tartalom