KALMÁR JÁNOS: A FÜLEKI (FILAKOVO) VÁR XV-XVII. SZÁZADI EMLÉKEI / Régészeti Füzetek II/4. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)
A füleki (Filakovo) vár XV-XVII. századi emlékei
ka lőíéssi.- A fal felső része ma már elpusztuld a lőréáeknek nyoma sem maradt meg. A belső falrész. amelyhez hézagmentesen van a külső fal építve, 2,2 m vastag. Felső szintje maga a gyilokjáró. A külső fal lövészfülkémek alja egyben a gyilokjáró szintje (VIII.t.2). Az udvart a külső fal szintjéig föld és faltörmelék borította. A gyilokjáró hossza bástyától-bástyáig 48.5 m. amelyet három, részben boltozott ágyúállás tagol. Az ágyúállások szélessége 3.4 m hosszúságúk: a gyilokjáró falszintjéig 4 m .tehát a burkoló falba 1.8 mnyire nyúlik be. Az állásoknak ez a burkolófalba eső részük dongaboltozattal lezárt. Ez a boltozat a gyilokjáró szintjétől 0.5 m-el fekszik magasabban. Az állások magassága egységesen 3.4 m. Az ágyúállásokhoz a burkoló falon keresztül eredetileg félkörívvel lezárt lőrések voltak vágva, amelyeket befalazva találtam. Az ágyúállások oldalainál a gyilokjáró külső szintjébe egy-egy 0.25x0.25 m méretű horony van hagyva az állások, illetve gyilokjáró tetőzetét tartó gerendák számára. Az I, ágyuálj ás a Fekete-torony melletti falrészben helyezkedik el. mögötte 1.4 m vastag falazású előterem van kiépítve. Ez az előterem az állást 6.5 m-nyire bőviti. A hátsó fal sarkában 1 m széles bejárati kápu van hagyva. Az előterem nyugati fala nem ér véget a gyilckjárónál. hanem azon keresztül folytatódik a külső burkoló falig. A gyilokjárót ez a fal tehát ketté osztja. A falrész melletti lövészfülkét későbbi időben tűzhellyé alakították át. a füst elvezetésére a külső 'falat átütötték. A I I, ágyúállá s mögött 0.3 m vastag falkeret az állást 6m hosszúságnyira bővíti ki. A falkeret mögött 5.1 m hosszú. 1.75 m vastag magában állój falrész van húzva (IX. t. 1 és 2). A t JI f ágyúállá s hossza a gyilokjáró falszintjéig tart. A hátsórésze kettős alacsony falrésszel lezárt. Mindhárom ágyúállás alja az udvar szintjénél mélyebben fekszik. Ez a két utóbbi lezáró falrész teteje úgy a I .. mint III. állásnál az udivar szintjével fekszik egymagasságban (X.t.l és 2). * A II. ágyúállás mellett 1.7 m magas 1.4 x 1.6 m négyszögletes alapépítményű szabad tűzhelyet szabadítottam ki a törmelék közül (X.t.1). A III. állástól 1.6 méternyire egy 2 m hosszú 1 m széles közel ovális alakú kemencét tártam föl. Körülötte nagymennyiségű hamu. majd számtalan cserép edény és csempetöredók feküdt. A III. állás boltozatáig színültig volt megrakva cserépedényekkel, kancsókkal, tányérokkal, lábasokkal. Az egyik köcsögöt telve találtam megszenesedett fokhagyma gerezdekkel. Ez az állás valószínűleg konyhává volt átalakítva. Erre mutat a lőrés befalazása is. Lehetséges az is, hogy ez az ovális kemence gölöncsér mesteré volt ahonnan ellátták a várat saját égetésű cserépedényekkel. Az esetleges fazekas műhelyre a Él, éa III, ágyúállás fenekén fekvő kb. 1 méter vastag sárga agyagréteg miatt is következtetek. A kemence körül összegyülemlett nagy hamu és salak mennyiség, tüzelés folytonosságra utal. A III. állásnak külön vízellátása is volt. A kút mellett ugyanis egy sziklába vájt négyszögletes aknára bukkantam, ahonnan csatorna vezetett a III. állás felé. Ebben a csatornában feküdt egy XVI. századbeli török puskacső. Nincs kizárva, hogy ez volt a források által emiitett börtön bejárata. Ziegler Márton 1646-ban kiadott. «Geschichte de« königrelchs Ungar» című művében Fülekről a következőket írja: A várba a járhatatlan meredek szildák miatt csak a kapun le het bejutni. A várat felső és alsó várra osztották. As alsó várban egy mély víztartály van. ebben tárolják az esővizet. Hasonlóléppen ír Istvánffy is műve XIX. kötetének 353, lapján , az alső és felső várról. Az alsó várban van a mély kút. amely felfogja a csöveken keresztül beléje folyó esővizet. Bél Mátyás «Notitia Hungarian novae historico geographica» c. művében a fülek! várkútról a következőképpen ír: itj van az a kút. amelyről Istvánffy is megemlékeák, a tér közepén: és üregek, melyeket a várparancsnok puskaporral robbantott a kemény sziklában, a legmélyén lévő és azon idők yordonságát kifejező börtönnel, amelybe elsősorban török foglyokat csuktak. Az akna boltozott kisebb helyiségbe vezet, ahonnan a továbbjutás útját a törmelékanyag elzárja. s
