KALMÁR JÁNOS: A FÜLEKI (FILAKOVO) VÁR XV-XVII. SZÁZADI EMLÉKEI / Régészeti Füzetek II/4. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)
A füleki (Filakovo) vár XV-XVII. századi emlékei
- 9 ló nyílhegy leírását és képét adja. A nyílhegyek az Andrássy Dénes gróf gyűjteményéből kerültek a kiállításba. Szendrel a nyílhegyeket robbanó nyílcsúcsokként írja le. amelyek a végükön hengeres alakúak, belül üresek és robbanó anyaggal voltak megtöltve, amelyből a kilövés előtti meggyújtáskor az oldalt alkalmazott nyíláson keresztül kanóc vezetett. Hosszuk 110 cm, átmérőjük 14 mm, XV. századi származásúak. (Szendrei János: Magyar Hadtörténelmi Emlékek Budapest. 1896. 124 lap.) Ugy gondolom, hogy Szendrei at: ;ryíih egyek oldalán rozsdamart nyílások miatt írta le ezeket a példányokat robbanó nyílhegyeknek. A nyílhegyek olyan minimális puskapor töltést tartalmazhattak, hogy a robbanás által okozott kár jelentéktelennek volt mondható. A robbanó vagy gyújtóanyag a korabeli rajzok és ábrázolások szerint minden esetben a nyílvessző köré kötött zsákocskában foglalt helyet. Feltehető azonban, hogy ez a két nyílhegy a mi példányainkkal rokon darabok, szintén a Felvidékről, esetleg a Nógrád-megyei várak egyikéből kerülhetett az Andrássy-gyűjteménybe. Az eddig leírt számszerű nyílhegyek mindegyike köralakú kúpos köpüvel készült. Az alsó udvarban találtam egy tüskés végű számszerű nyílhegyet. Ugyancsak az alsó udva ron a XVI. századi rétegben egy lapos, kéziű-hoz való, török, tüskés nyílhegyet is talál tam. hossza 6o mm. szélessége 17 mm. A kútból került elő egy XVI. századbeli törött köpüjű török lándzgflcsúcs . A csúcsrész hossza 195 mm, szélessége 45 mm (Xl.t.) A könnyűlovasságra, a huszárra vall az alsó udvarban talált egyenes szablY^ k, 9rQ s z i~ vas , töredékes állapotban, hosszú oldaltüskékkel. A keresztvasszár rövidülése a XVI. sz. második felére utal (Xl.t.). Ugyanabban, a rétegben került elő egy 1583. évi Rudolf dénárt A keresztvasszárak eredeti hosszúsága 164 mm lehetett, az oldaltüskék mérete 144 mm. Ugyancsak huszárfegyveré, egy hegyes-tőrnek tartozéka volt egy vasból készült kes keny fr üvely sgru-v^ret . a hozzátartozó élpánttal együtt. A saru szélessége 23 mm. az élpánt hossza 220 mm. Kora a XVI-XVII. század fordulójár», tehetá (XI.U. L A nyugati típusú vágófegyverek közül egy egyélű kfi rípeag p hegye került napvilágra. (Xl.t.) Szélessége 31 mm. Továbbá 4 db .JsílTÍsííííÜIl a XVI. század folyamáról (XVIII.O. Korban a legrégebbi a kútban talált, lapos, felfelé legyezőszerűen kiszélesedő vas markolatgomb. Magassága 65 mm* szélessége alul 25, felül 50 mm* vastagsága 20 mm. Lapjának közepén sekély élborda emelkedik ki. Formában a XV. századi nyugati típusú, megnyúlt markolatú kardok gombjaival megegyezik. Hasonlóan « XVI. század első feléből származik a bástyában talált reneszánsz Ízlésű kardgomb. amely külsejében két egymásra helyezett csonka kúpra emlékeztet. Magassága 41 mm, átmérője 48 mm. Ugyancsak a bástyából került elő egy a XVI. század második feléről, esetleg a század végéről származó tojásdad alakú kardgomb. Magassága 72 mm. átmérője 37 mm. Tetején a markolat tüskéjének besZögecselésére kisméretű gomb van kialakűva. Az alsó udvar hasonlókorú, szilva alakú gombjának magassága 65 mm, átmérője 38 mm. Mindkét utóbbi példány a reneszánsz ízlésű gombok csoportjába tartozik. A kútból került ki egy 90 mm széles 70 mm magas domborított ovális vaslemez. Felülete nyolcágú csillag és négyszirmú virágalakokkal áttört díszítésű, XVII. századi nyugati mintájú tőrkard mprkolatkosará ^k része ez (Xl.t.). Ugy a huszárok, mint a gyalogosok, a hajdúk, egyaránt használták a f p kosbalt át és a csákánybaltá L Az alsó udvar törmelékei között szép példányokat találtam a XVII. század első felében használatos efajta fegyverek közül. A legkorábbi példány egy fokosbalta a XVIXVII. század fordulójáról származik, pengelapjának és fokának felső szintje egyvonalba esik. Pengéjének ívelt éle aláhajlik. foka téglalap alakúra szélesedik ki. A köralakú köpü oldalairól tüskék nyúlnak úgy fölfelé, mint le a nyél felé (Xll.t.). A fegyverdarab hossza 175 mm. A következő példány fejlettebb külsőt mutat. A köpü tüskéi elmaradnak, azonban az alsó szintje lefelé megnyúlik mintegy tokot képez, tehát a nyél hosszabb felületen volt a köpübe erősítve. Foka karcsú nyakon űlő négyzet alakú (XII.Ü. A fokoabalta hossza 165 mm. A XVII. század derekáról származó csákánybalta példányunk pengéje kissé aláhajló. ívben kikép zett. Hátsó csákánytagja megnyúlt madárcsőr alakú. Köpüje ovális nyílású. Hossza 260 mm.
